Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter a közelmúltban megbeszélést folytatott a miniszterelnökkel, amelynek középpontjában Magyarország felkészítése állt egy új technológiai korszakra. A találkozón kulcsfontosságú témaként szerepelt a közigazgatás digitális fejlesztése, a kiberbiztonsági intézkedések megerősítése, valamint a mesterséges intelligencia (MI) területén rejlő potenciál kiaknázása. A miniszter a közösségi oldalán számolt be az egyeztetésről, hangsúlyozva a kormányzati prioritásokat a digitális átalakulás terén.
A megbeszélésen bemutatták a közigazgatási feladatok támogatását célzó, hatékony csoportmunkát elősegítő megoldások koncepcióját. Ez a lépés illeszkedik abba a szélesebb körű kormányzati célkitűzésbe, amely egy olyan digitális állam kiépítését szorgalmazza, ahol az állampolgárok és a vállalkozások számára korszerű, kényelmes, mobilbarát és biztonságos digitális szolgáltatások válnak elérhetővé. A közigazgatás digitalizációja nem csupán informatikai projektként, hanem társadalmi programként értelmezendő, amelynek célja az állami szolgáltatások digitális elérhetővé tétele és az ügyintézés egyszerűsítése. A területi államigazgatásban már az elmúlt években is fokozatosan teret nyertek az online és digitális technológiák, és a jövőben a mesterséges intelligencia is bekapcsolódik az ügyintézésbe.
A találkozó kiemelt témája volt Magyarország kiberbiztonságának növelése, amelynek kapcsán meghatározták a legfontosabb kormányzati teendőket. A kiberbiztonság erősítése alapvető fontosságú a nemzetközi környezetben, ahol a kibertámadások kockázata folyamatosan nő. Magyarország célja, hogy növelje az információs és kommunikációs technológiai (IKT) hálózatok, valamint a gazdaság és társadalom alapvető feladatait ellátó ágazatok rezilienciáját. A kormányzat felkészült a kihívásokra, és a kiberbiztonsági képzési követelmények rögzítésével, valamint a kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó követelményrendszerek kialakításával igyekszik biztosítani a megfelelő szakértelmet és védelmet. Az európai uniós NIS2 irányelv is hozzájárul a hazai vállalatok és szervezetek kiberbiztonsági felkészültségének emeléséhez, valamint az incidensekre adott válaszok hatékonyságának növeléséhez.
A megbeszélésen a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek is hangsúlyos szerepet kaptak. A kormányzat feladata, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a technológiák, így a mesterséges intelligencia fejlődését és változását. Cél, hogy Magyarország felkészüljön az ebből adódó lehetőségek kihasználására, ugyanakkor az esetleges kockázatok kezelésére is. A miniszterelnökkel folytatott egyeztetés során Tanács Zoltán kiemelte, hogy a kormány olyan digitális államot szeretne kiépíteni, amelyben a mesterséges intelligenciát értő módon és ésszel használják a szakemberek, elsődlegesen az állampolgárok támogatása érdekében. Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája, amelyet a Mesterséges Intelligencia Koalíció dolgozott ki, a globális versenyképesség fenntartását és a technológiai fejlődés lekövetését célozza. A stratégia célja, hogy 2030-ig 15 százalékos MI-indukálta GDP-növekedést és 26 százalékos átlagos termelékenységnövekedést érjen el a magyar vállalati szektorban, valamint 2,5 millió ember szerezzen MI-kompetenciát.
A közvetlen feladatok mellett a kabinet a hosszabb távú technológiai trendekre, így a digitalizáció jövőjére is fókuszál. A miniszter szerint elengedhetetlen, hogy az államigazgatás időben reagáljon a legújabb technológiai vívmányokra, és kiaknázza a bennük rejlő gazdasági és szervezeti előnyöket. Ez a stratégiai gondolkodásmód kulcsfontosságú ahhoz, hogy Magyarország modern, digitális, innovatív és sikeres országgá váljon, amely képes hosszú távon gondolkodni és jövőálló megoldásokat kínálni a kihívásokra. A tudomány, a technológia és az innováció kiemelt támogatása révén az ország versenyképessége növelhető, és a magas hozzáadott értékű áruk és szolgáltatások előállítása válhat a gazdaság motorjává.
A kormányzat elkötelezett amellett, hogy a mesterséges intelligencia általános fejlesztési céljainak megfelelően támogassa Magyarország gazdaságának versenyképességét, miközben figyelembe veszi a nemzetbiztonsági szempontokat és megteremti a széleskörű alkalmazás feltételeit. Ez a proaktív megközelítés biztosítja, hogy az ország ne csupán reagáljon a technológiai változásokra, hanem aktívan formálja digitális jövőjét, kihasználva a benne rejlő potenciált a társadalmi jólét és a gazdasági növekedés érdekében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása