Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a miniszterelnökkel folytatott megbeszélést, melynek középpontjában a hazai gazdaság és energiaszektor aktuális állapota, valamint a Ganz Ábrahám gazdaságfejlesztési program állt. A tárcavezető Facebook-bejegyzésében számolt be az egyeztetésről, amelyen többek között a hálózatfejlesztések, a megújuló energiaforrások, a kkv-szektor támogatása, a lakhatási programok és az üzemanyagárak kérdése is napirendre került.
Az energetikai szektorban jelentős változásként említette a miniszter, hogy hosszú idő után ismét lehetővé válik a szélerőmű-fejlesztés. A kormány tervei szerint 2027 és 2030 között legalább 4000 megawattnyi szélerőmű-kapacitásra írnak ki pályázatokat. Ezek a beruházások kizárólag magántőkéből valósulnak meg, állami támogatás nélkül, eltérve a korábbi gyakorlattól.
Az uniós forrásokból, mintegy 1,5 milliárd euró értékben, a villamosenergia-hálózat fejlesztésére kerül sor, ami elengedhetetlen a kapacitásbővítésekhez. Kapitány István kiemelte az energiaválság sikeres kezelését, a tízmilliárd eurónyi uniós forrás bevonását, valamint a paksi fenékküszöb gyors megépítését.
A gazdaságfejlesztési program keretében 645 milliárd forint uniós forrás felhasználásának feltételeit teremtették meg a Magyar Fejlesztési Banknál. Ebből 125 milliárd forintot a kis- és középvállalkozások fejlesztésére fordítanak, ami magántőke bevonásával tízezer cégnek nyújthat támogatást. További 200 milliárd forintot lakhatási célokra különítenek el, tízezer megfizethető bérlakás és kollégiumi férőhely létrehozására.
A miniszter hangsúlyozta a magánforrások mozgósításának fontosságát, hogy minden euróból több beruházás, fejlődő vállalkozás és munkahely jöjjön létre. A turisztikai szektorban is szerkezeti átalakítások indultak az egyszerűbb és hatékonyabb működés érdekében, melynek részeként 800 vállalkozás juthat 10 millió forintos fejlesztési forráshoz az 5+5 program keretében.
Az üzemanyagárak kérdése kiemelt téma volt a megbeszélésen, különösen az elszabaduló világpiaci árak fényében. A kormány célja, hogy az autósokat segítő, fenntartható megoldásokat találjon. A miniszter leszögezte, hogy a korábbi hatósági áras modellel szemben olyan eszközökre van szükség, amelyek nem okoznak készlethiányt és nem terhelik meg jelentősen a költségvetést.
A hazai üzemanyagárak alakulása az utóbbi időben különösen figyelemre méltó. A magyar benzin ára a régió egyik legalacsonyabb szintjén mozog, mindössze Szlovéniában volt olcsóbb literenként. A dízel esetében még szembetűnőbb a különbség: Magyarországon volt a legkedvezőbb az ár a szomszédos országok közül, jelentősen elmaradva a régiós átlagtól.
A szélerőmű-fejlesztések magántőkéből való megvalósítása új fejezetet nyithat a hazai megújuló energia termelésben, csökkentve az állami terheket, miközben növeli a kapacitást. Az uniós források célzott felhasználása a hálózatfejlesztésre alapvető fontosságú az energiaátmenet és a megnövekedett termelési igények kiszolgálása szempontjából.
A kkv-szektor és a lakhatási programok támogatása közvetlenül hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a társadalmi jóléthez, tízezres nagyságrendben segítve a vállalkozásokat és a családokat. A turisztikai ágazat szerkezeti átalakítása pedig a hatékonyságot és a versenyképességet hivatott növelni.
Az üzemanyagárakra vonatkozó kormányzati törekvések az autósok terheinek enyhítését célozzák, de a miniszter által említett fenntartható megoldások keresése kulcsfontosságú. A korábbi hatósági árazás tapasztalatai rámutattak a készlethiány és a költségvetési terhek kockázataira, ezért egy stabilabb, piaci alapokon nyugvó, de mégis támogató mechanizmusra van szükség.
Bár a jelenlegi hazai üzemanyagárak kedvezőnek tűnnek a régiós összehasonlításban, különösen a dízel esetében, ez a helyzet piaci feszültségeket generálhat. Az importparitás alá kerülő árszint csökkentheti a külföldi kereskedők motivációját a Magyarországra történő szállításra. Ezzel párhuzamosan az olcsóbb magyar üzemanyag vonzhatja a határ menti külföldi vásárlókat, ami növelheti a belföldi keresletet.
Ez a kettős hatás, az import csökkenése és a kereslet növekedése, hosszú távon készlethiányhoz vezethet, hasonlóan a korábbi hatósági áras időszakhoz. A kormány előtt álló feladat tehát egy olyan mechanizmus kidolgozása, amely egyensúlyt teremt a fogyasztói terhek enyhítése és a piaci stabilitás megőrzése között, elkerülve a nem kívánt mellékhatásokat. A nemzetközi dízelpiacon uralkodó extrém árak tovább bonyolítják a helyzetet, állandó kihívást jelentve a hazai árszint fenntartásában.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása