Egy venezuelai milliárdos üzletember, Betancourt ellen folyó amerikai nyomozás állítólagos eltussolása került a figyelem középpontjába. A vádak szerint az igazságügyi minisztérium magas rangú tisztviselője utasította az ügyészeket az eljárás lezárására. Mindez azután derült ki, hogy Betancourt kulcsszerepet játszott egy jelentős olajmegállapodásban Donald Trump akkori elnökkel.
Az amerikai igazságügyi minisztérium a "Money Flight" fedőnevű nyomozás keretében vizsgálta, hogyan került milliárdnyi dollár a venezuelai állami olajvállalattól, a PDVSA-tól elsíbolt pénzekből miami ingatlanokba, valamint máltai és svájci bankszámlákra. Tíz embert vádoltak meg az ügyben, azonban Betancourt ellen soha nem emeltek vádat, bár a CNN forrásai szerint egy tranzakcióban meg nem nevezett bűntársként szerepel az iratokban. Betancourt ügyvédje, Jon Sale szerint ügyfele nem sértett amerikai törvényt, és nem volt tudomása a pénz eredetéről.
A CNN két forrása szerint a miami ügyészek az elmúlt hónapokban azt az utasítást kapták, hogy zárják le az ügyet. Ezt az utasítást Todd Blanche akkori igazságügyiminiszter-helyettes irodájából adták ki, aki ma már miniszteri pozíciót tölt be. Ugyanezek a források azt állítják, hogy Blanche a svájci hatóságoknál is közbenjárt az üzletember utazását gátló elfogatóparancsok visszavonásáért.
Az igazságügyi minisztérium szóvivője azonban határozottan tagadta ezeket az állításokat. A tárca közleménye szerint „Ez teljes koholmány. Todd Blanche soha, senkivel nem beszélt erről az ügyről, és soha senkinek nem mondta, hogy zárjon le bármilyen eljárást.” Ez az ellentmondásos helyzet komoly kérdéseket vet fel a nyomozás integritásával kapcsolatban.
Betancourt éveken keresztül építette olajüzletét állami megrendelésekből, előbb Hugo Chávez, majd Nicolás Maduro elnöksége idején. Az amerikai vádhatóság szerint ő annak a gazdag körnek a tagja, amelyet Venezuelában "boliburgueseknek" neveznek. Ezt a csoportot azzal vádolják, hogy az ellopott olajvagyont mosták tisztára nemzetközi csatornákon keresztül.
Az üzletembert tavaly egy svájci elfogatóparancs alapján tartóztatták le Londonban. Januárban még azon a svájci listán is szerepelt, amelyen 37 ember – köztük Maduro és köre – vagyonát fagyasztották be korrupciós vádak miatt.
Az amerikai hatóságok régóta vizsgálják a venezuelai korrupciót, különösen a PDVSA körüli visszaéléseket. A "boliburguesek" tevékenysége jelentős mértékben hozzájárult a venezuelai gazdaság destabilizálásához és a közpénzek elpazarlásához. Betancourt neve már korábban is felmerült a gyanús ügyletekkel kapcsolatban, ami aláhúzza a mostani vádak súlyosságát.
Bő fél évvel a londoni letartóztatása és a svájci vagyonbefagyasztás után Betancourt kulcsemberré vált egy olyan megállapodásban, amelyben Donald Trump akkori elnök 65 milliárd hordónyi venezuelai olajkészlet feletti amerikai ellenőrzést jelentett be. Ez a fordulat rendkívül figyelemre méltó, tekintettel az üzletember múltjára és az ellene felmerült vádakra. A tárgyalópartner az a caracasi kormány volt, amelyet Maduro egykori alelnöke, Delcy Rodríguez vezet, jórészt ugyanazokkal a tisztségviselőkkel, akiket Washington korábban korrupcióval vádolt.
Az üzlet jelentősége az Egyesült Államok számára óriási. A Fehér Ház szerint ez a megállapodás több mint megduplázza az amerikai olajtartalékokat, ami stratégiai előnyt jelentene az ország energiabiztonsága szempontjából. Azonban az üzlet körülményei és a kulcsszereplő múltja komoly etikai és jogi kérdéseket vetnek fel.
A helyzet rávilágít arra, hogy a geopolitikai érdekek hogyan felülírhatják a korrupció elleni küzdelem elveit. Egy olyan személy, akit korábban nemzetközi elfogatóparancs és vagyonbefagyasztás sújtott, hirtelen megbízható partnerré válik egy kritikus fontosságú nemzetközi megállapodásban. Ez a kettős mérce komoly aggodalmakat vet fel a nemzetközi jog és az igazságszolgáltatás hitelességével kapcsolatban.
Marco Rubio külügyminiszter, aki maga is részt vett az alku tető alá hozásában, elismerte, hogy Betancourt múltja "látszatproblémákat" vet fel. Ennek ellenére kiállt az üzletember mellett, hangsúlyozva az ügylet stratégiai fontosságát. Rubio egy venezuelai tévéinterjúban kijelentette, hogy "alaposan kivizsgálják, amit a saját rendszerükben tudnak", hozzátéve, hogy minden hatóságnál ellenőrizték, és nem folyt nyomozás az üzletember ellen az Egyesült Államokban.
Ez a nyilatkozat ellentmondásban áll a CNN forrásainak állításaival, miszerint a miami ügyészeket utasították az ügy lezárására. A minisztérium tagadása és Rubio kijelentései tovább bonyolítják a helyzetet, és fenntartják a bizonytalanságot Betancourt jogi státusza és az ellene felmerült vádak tisztázása körül. A Trump-kormányzat döntése, hogy egy ilyen vitatott múlttal rendelkező személyt von be egy kulcsfontosságú olajmegállapodásba, hosszú távú következményekkel járhat.
Az ügy rávilágít a nemzetközi diplomácia és az energiapolitika összetett összefüggéseire, ahol a pragmatikus érdekek gyakran felülírják az elvi megfontolásokat. A venezuelai olajkészletek feletti ellenőrzés megszerzése stratégiai cél lehetett, amely indokolta a kockázatos partnerségeket. Azonban az eltussolási vádak és a minisztériumi tagadás árnyékot vetnek az egész ügyletre, és további vizsgálatokat tehetnek szükségessé a jövőben.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása