A kormányzat augusztus eleji döntése, miszerint mégsem vásárolja meg a Bosnyák téri irodakomplexumot, számos érintett számára váratlan és komoly következményekkel jár. A Magyar Államkincstár (MÁK) alkalmazottai hónapokon át készültek az új zuglói telephelyre, miközben a környékbeli üzletek is az irodai dolgozók tömegére alapozták üzleti terveiket. A 300 milliárd forintos vételár visszakövetelése, valamint a projektcég és a kivitelező csődeljárása is jelzi a helyzet súlyosságát.
Augusztus 3-án jelentették be, hogy a kormány eláll a Bayer-csoporttól a Bosnyák tér mögötti irodakomplexum megvásárlásától, és visszakéri az előzetesen kifizetett 300 milliárd forintot. Ez a döntés közvetlenül érinti a Magyar Államkincstárat, a Magyar Postát és a Pest Vármegyei Kormányhivatalt, melyek korábban ide készültek költözni. A visszalépést követően az irodaházak üresen állnak, a negyedet felépítő projektcég és a Bayer Construct pedig csődeljárást kezdeményezett.
A Magyar Államkincstár egy alkalmazottja szerint az intézmény hivatalos kommunikációja, miszerint nem terveztek költözést, nem fedi a valóságot. Az alkalmazottak már februárban vagy március elején Excel-táblázatokat kaptak a megközelíthetőségi tervek rögzítésére. A vezetés részéről azonban nem érkezett megnyugtató válasz a közlekedési kihívásokra, például a 4-es metró hiányára és a korlátozott parkolóhelyekre.
A Bosnyák téri irodakomplexum megvásárlásáról szóló előszerződést még 2023-ban kötötte a kormány. Eredetileg a NAV és a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) költözését tervezték, de később a KEF helyett a Magyar Posta, a Magyar Államkincstár és a Pest Vármegyei Kormányhivatal került szóba. A MÁK költözésének terve tavaly nyáron vált véglegessé, amikor a jelenlegi belvárosi szecessziós palotájukat árverésre hirdették meg.
A költözést eredetileg a választások előttre időzítették, de csúszások miatt a választások utánra halasztódott. Az államkincstári dolgozók olyan biztosak voltak a költözésben, hogy egy elromlott villanykapcsolót sem javítottak meg, csak egy cédulát ragasztottak rá. Több ütemtervet is kaptak, az egyik júniusi, majd egy augusztus 5-i költözési dátummal, de a végső bejelentés augusztus 3-án mindent felülírt.
A költözés elmaradása nem csupán az állami intézmények alkalmazottait érinti, hanem a környékbeli kereskedőket is. A Bayer a városnegyedet úgy alakította ki, hogy a lakó- és irodaházak mellett egy több szintes üzletház is helyet kapott. Ide költözött volna a Magyar Posta vezérigazgatósága is.
Az üzlethelyiségeket a Bayer vendéglátóhelyeknek és boltoknak adta ki, mint például Aldi, Frei Café, Biobolt, CCC, Pepco és Rossmann. Ezek az üzletek hónapokkal ezelőtt megnyitottak, a tervezett 8-9 ezer irodista érkezésére számítva. Egy kisebb üzlet tulajdonosa ötéves bérleti szerződést írt alá tavaly májusban, majd októberben nyitott meg. Azóta azonban a forgalom a nullát sem éri el, ami hatalmas veszteséget jelent a havi másfél milliós bérleti díj mellett.
A kereskedő elmondása szerint csak szóbeli ígéretet kaptak az irodaház benépesülésére, így a szerződés felmondására nincs jogalapjuk. A lelépési díj egyéves bérleti díj lenne, ami jelentős anyagi terhet róna rájuk. Az érintett üzlettulajdonosok magukra hagyatva érzik magukat, miközben mindenki az irodaházak sorsával foglalkozik.
Az elmaradt költözés váratlan nyertesei a környékbeli lakók lehetnek, akik az irodisták érkezésével járó forgalomnövekedés nélkül használhatják a Bayer által fejlesztett infrastruktúrát. A Bayer augusztus végén közleményben jelezte, hogy mintegy 11 milliárd forint értékben építettek közműveket és közutakat a környéken. A buszfolyosó és az új buszvégállomás kialakítása jelentősen javította a zuglói közlekedést, melyet mostantól mindenki igénybe vehet.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása