Országos tüntetést tartottak Zágrábban a Horvátországban illegálisan elhelyezett, több tízezer tonnányi, részben veszélyes hulladék miatt. A demonstrációt szervező gospici civil kezdeményezés azonnali kármentesítést és a felelősök megállapítását sürgeti. Az ügy komoly belpolitikai feszültséget okoz, megosztva az államfő és a miniszterelnök véleményét a probléma kezelésének módjáról.
A szombati zágrábi megmozdulás a Horvátország-szerte felhalmozott illegális hulladékra hívta fel a figyelmet. A civil szervezők szerint a probléma súlyos környezeti és egészségügyi kockázatot jelent, ezért haladéktalan beavatkozást követelnek. Zoran Milanovic államfő támogatásáról biztosította a tiltakozókat, a Gospic térségében történteket "ökocídiumnak" nevezve.
Andrej Plenkovic miniszterelnök ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a megoldást az intézményekben kell keresni, nem pedig az utcán. A kormányfő Gospicba látogatott, ahol miniszterekkel és helyi vezetőkkel tárgyalt, de a civil kezdeményezés képviselői nem vettek részt a megbeszélésen. A miniszterelnök megértését fejezte ki az aggodalmak iránt, de hangsúlyozta, a kormány feladata a jogszerű és szakszerű hulladékeltávolítás.
A civil kezdeményezés válaszában azzal vádolta a kormányt, hogy intézkedései csak a közelgő demonstráció hatására gyorsultak fel. Állításuk szerint másfél éven át hiába próbáltak egyeztetni a miniszterelnökkel. Szerintük a helyzet súlyossága nem változott, csupán a kormány számára vált nyilvánvalóvá a várható nagy tömeges tiltakozás.
Az illegális hulladéklerakás ügyében a horvát korrupció és szervezett bűnözés elleni ügyészség (USKOK) nyomoz. A gyanú szerint több tízezer tonna hulladékot helyeztek el törvénytelenül Horvátországban, melynek egy része külföldről, többek között Olaszországból, Szlovéniából és Németországból érkezett. A behozott anyagokat újrahasznosításra szánt termékként tüntették fel, majd részben elföldelték, részben a szabadban tárolták.
A Gospic melletti egykori Velebit mezőgazdasági kombinát területén körülbelül 37 ezer tonna illegálisan elhelyezett hulladékot azonosítottak. Szakértői vizsgálatok veszélyes és ökotoxikus anyagokat mutattak ki a lerakónál. A felszín alatti vizekben PFAS-vegyületek jelenlétét is igazolták, ami további aggodalomra ad okot.
A kormány tájékoztatása szerint a térség ivóvizét rendszeresen ellenőrzik. A horvát közegészségügyi intézet vizsgálatai alapján az ivóvíz fogyasztásra alkalmas. Ennek ellenére a környezeti terhelés és a szennyezés mértéke jelentős.
Az illegális hulladéklerakás ügye az elmúlt hetek egyik legsúlyosabb horvát belpolitikai konfliktusává vált. A környezeti károk mellett a korrupció és a szervezett bűnözés gyanúja is mélyen érinti a közvéleményt. Az államfő és a miniszterelnök eltérő megközelítése rávilágít a probléma komplexitására és a politikai akarat hiányára, melyet a civil szervezetek kritizálnak.
A több tízezer tonna veszélyes anyag jelenléte komoly fenyegetést jelent a természeti környezetre és hosszú távon a lakosság egészségére. A kármentesítés hatalmas feladat, amelyhez Horvátországnak nincs elegendő saját kapacitása, így külföldi szakvállalatok bevonása szükséges. Ez a tény is aláhúzza a helyzet súlyosságát és a megoldás sürgősségét.
A civil kezdeményezés másfél éves sikertelen egyeztetési kísérletei rávilágítanak a bürokratikus akadályokra és a hatóságok lassú reagálására. A tüntetés és a széleskörű nyilvános felháborodás jelzi, hogy a polgárok elvárják a gyors és hatékony fellépést a környezeti bűncselekményekkel szemben, valamint a felelősök elszámoltatását.
Andrej Plenkovic miniszterelnök szerint a kármentesítés előkészítése már folyamatban van. Ez magában foglalja a felszínen lévő, valamint a föld alá temetett, jóval nagyobb mennyiségű hulladék eltávolítását. A feladat mértéke miatt külföldi szakvállalatok bevonása elengedhetetlen a teljes mennyiség ártalmatlanításához.
A parlament augusztus 21-én rendkívüli ülést tartott az államfő kezdeményezésére, ahol a kormányzó többség határozati csomagot fogadott el. Ez előírja a folyamatos víz-, talaj- és levegőmonitoringot, valamint arra kötelezi a kormányt, hogy 90 napon belül részletes jelentést nyújtson be a kármentesítés előrehaladásáról. A jelentésnek ki kell térnie a költségekre, határidőkre és a környezeti kockázatokra.
Az USKOK nyomozása, a parlamenti felügyelet és a civil társadalom nyomása várhatóan hozzájárul a probléma megoldásához és a jövőbeni hasonló esetek megelőzéséhez. A horvát kormányra jelentős nyomás nehezedik, hogy bizonyítsa elkötelezettségét a környezetvédelem és a jogállamiság iránt, kezelve ezt a súlyos környezeti és politikai válságot.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása