Tanács Zoltán miniszter nyitja meg szeptember 7-én az AI Summit Budapestet, ahol a mesterséges intelligencia (AI) szuverenitási kérdései kerültek fókuszba. A miniszter szerint a fejlett AI-modellek fejlesztői korlátozottan adják át technológiáikat, ami nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet. A kormány célja, hogy magas szintű megállapodásokat kössön amerikai fejlesztőkkel, mint az OpenAI, a Google és a Microsoft, bár a tárgyalási pozíciót gyengének ítéli a korábbi kiberbiztonsági aggályok miatt.
A miniszter kiemelte, hogy a vezető AI-modellek kiberbiztonsági teljesítménye drasztikusan javult, ami tömeges támadásokat tehet lehetővé elavult infrastruktúrák ellen. Válaszul egy egységesített nemzeti kibervédelmi szervezet létrehozását javasolja, amely felgyorsítaná a meglévő egységek reagálóképességét. Horváth Péter államtitkár ismertette a kutatás-fejlesztési stratégiát, amely az egészség, technológia és környezet köré épül, kiegészítve a társadalmi jóléttel és a biztonsággal, beleértve a kiberbiztonságot is.
A stratégia az oktatásban azonosította a legnagyobb hiányosságokat, ezért tízezer középiskolás bevonását tervezik egy innovációs programba, melynek módszertana beépülne a nemzeti alaptantervbe. Új elem a misszióvezérelt program, amely az alapkutatási eredményeket startupokká alakítaná, hibrid befektetési modellekkel, magántőke bevonásával. Az államtitkár szerint a régi rendszer piactorzító elemeit ki kell vezetni.
Jelenleg Magyarország GDP-jének 1,3 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, ami az uniós rangsorok utolsó harmadába sorolja az országot. A minisztérium célja, hogy 2030-ra 2 százalékra, 2035-re pedig 3 százalékra emelje ezt az arányt. A finanszírozás motorja az NKFIH-alap lenne, melynek keretét 2029-re 103 milliárd forintról 225 milliárdra növelnék. Az államtitkár szerint az alapból 2021 óta jelentős, 68 milliárd forintos elvonás történt, ami a kutatásfinanszírozás mélyrepülését eredményezte.
Emellett 210 milliárd forintnyi uniós operatív programból származó forrás áll felhasználatlanul, melynek két éven belül el kell fogynia. Ebből 50 milliárd forint kutatás-fejlesztésre, 50 milliárd kutatási infrastruktúrára jutna. Újdonságként jelentették be, hogy több tízmilliárd forintos csomaggal támogatnák a vízmegtartásra és aszályra irányuló kutatásokat.
A miniszter beszélt a 4iG-átvilágításról is, megjegyezve, hogy a tárcához tartozó, 2,3 milliárd euró értékű, 2040-ig szóló űripari szerződéseket rendkívül előnytelennek tartja. Hasonlóan előnytelennek ítélte a cégcsoporttal kötött mintegy 200 milliárd forint értékű informatikai szerződéseket is, bár kiemelte, hogy a vizsgálat eredménye még nem ismert, így az értékelése megelőzi azt.
Az AI-technológiákhoz való hozzáférés és a kiberbiztonság megerősítése kulcsfontosságú a nemzeti szuverenitás és biztonság megőrzéséhez. A kutatás-fejlesztési ráfordítások növelése elengedhetetlen Magyarország gazdasági versenyképességének javításához és az uniós célok eléréséhez. Az oktatásban azonosított hiányosságok kezelése alapvető a magas hozzáadott értékű gazdaság kiépítéséhez és a fiatalok innovációs készségeinek fejlesztéséhez.
Az űripari és informatikai szerződések átvilágítása a közpénzek hatékony felhasználása és a nemzetbiztonsági szempontok érvényesítése miatt kiemelten fontos. A miniszter kritikája az akkumulátoriparral kapcsolatban rávilágít a környezetvédelmi szempontok és a hazai hozzáadott érték növelésének szükségességére, szemben a korábbi gyakorlattal.
A kormány célja, hogy a kutatás-fejlesztési ráfordításokat jelentősen növelje a következő évtizedben, az uniós jogszabályoknak is megfelelve. Az NKFIH-alap keretének emelése és a fel nem használt uniós források célzott felhasználása (beleértve a vízgazdálkodási kutatásokat) hozzájárulhat a stratégiai célok eléréséhez. A 4iG-átvilágítás eredményei alapján a kormány felülvizsgálhatja a meglévő szerződéseket, törekedve a tisztességes piaci együttműködésre és a nemzetbiztonsági szempontok érvényesítésére.
Az űriparban a diverzifikációra törekednek, hogy ne egyetlen cég uralja a szektort, és a magyar KKV-k értékes beszállítókká váljanak az európai űrpiacon. Az akkumulátoriparral kapcsolatban a miniszter jelezte, hogy bár a korábbi megközelítést kritikusan ítéli meg, a szektort nem adnák fel, hanem a jövőben a környezetvédelem és a magasabb magyar hozzáadott érték figyelembevételével kezelnék.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása