Az Oktatási Hivatal és a Déryné Program között létrejött együttműködési megállapodás jelentős felzúdulást keltett a színházi szakmában. A megállapodás értelmében a Déryné Program drámapedagógiai és színházi célú anyagai hivatalos tananyagként integrálódhatnak a köznevelésbe. Schilling Árpád rendező éles hangú Facebook-bejegyzésben fejezte ki aggályait, kiemelve a döntéshozatal szakmai hiányosságait.
Az együttműködési megállapodás 2026. június 1-jén jött létre az Oktatási Hivatal és a Déryné Program között. Ennek köszönhetően a program óravázlatai, oktatófilmjei és kiadványai megjelenhetnek tankönyvekben, okostankönyvekben, segédanyagokban, valamint a Nemzeti Köznevelési Portálon.
Schilling Árpád szerint a döntéshozatal alapvető problémája, hogy az Oktatási Hivatal megkerülte a teljes hazai színházpedagógiai szakmát. Kifogásolta, hogy a szerződéskötés előtt nem történt átvilágítás, szakmai egyeztetés vagy meghallgatás.
A rendező felvetette Sipos Imre kulturális államtitkár-helyettes feleségének szerepét is, aki a Déryné Program munkatársa.
Schilling Árpád kritikája túlmutat az aktuális megállapodáson, és az elmúlt tizenhat év színházpolitikai gyakorlatának felülvizsgálatát szorgalmazza etikusabb és szakmaibb szempontok alapján. Rámutatott, hogy a hazai színházpedagógia forráshiánnyal küzd, miközben a Déryné Program bőven jut forráshoz.
Állítása szerint a legutóbbi Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kiírásból a legrégebbi műhelyek egy fillért sem kaptak. Felszólította az Oktatási Hivatalt, hogy hozza nyilvánosságra, milyen pedagógiai, színházművészeti és vidékfejlesztési szempontok indokolják a Déryné Program milliárdos állami támogatását és a gyerekek programban való részvételét.
Kérdésként merült fel, hogy készült-e bármilyen hatástanulmány vagy interjús felmérés, illetve megkérdezték-e magukat a gyerekeket a programról.
A megállapodás híre éles vitát indított el a színházi szakmában, mivel sokan kérdésesnek tartják, hogy egyetlen program módszertani anyaga miért kap kiemelt, állami legitimációt élvező utat az oktatásba. A hazai színházi nevelés és drámapedagógia évtizedek óta sokszereplős, sokszínű terület, és a szakma képviselői aggódnak a sokszínűség elvesztése miatt.
A Magyar Színházi Társaság, Herczog Noémi és Komáromi Sándor mellett Gabnai Katalin is megszólalt az ügyben. Gabnai Katalin aggályait fejezte ki a program minőségével kapcsolatban, megrendítőnek nevezve, hogy magas pozíciókat betöltő emberek ilyesmire látnak szükségét az iskolákban.
Kritizálta a programot, mint „zavaros kotyvalékot”, amelyet drámatanároknak kínálnak, és sajnálatosnak tartotta, hogy tehetséges színészeket „szörnyűséges és külsőséges játékmódra kényszerítenek”. Gabnai Katalin választ vár az illetékesektől a megállapodás pontos tartalmát illetően.
A szakmai közösség aggodalma a transzparencia és a szakmai egyeztetés hiánya körül összpontosul. A kritikusok szerint a döntés nem veszi figyelembe a színházpedagógia sokszínűségét és a már meglévő, jól működő műhelyek tapasztalatait.
Az ügy rávilágít a kulturális és oktatási szektorban zajló szakpolitikai döntések hátterére és a forráselosztás méltányosságával kapcsolatos kérdésekre. A szakma továbbra is válaszokat és átláthatóbb folyamatokat vár az illetékesektől, hogy a köznevelésbe bekerülő színházi és drámapedagógiai anyagok valóban a legmagasabb színvonalat képviseljék.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása