Évtizedes korlátozások után új korszak kezdődhet a magyar szélenergia területén. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) által bemutatott tervek alapjaiban rajzolhatják át az ágazat hazai jövőjét, jelentős hálózatfejlesztésekkel és több ezer megawattnyi új kapacitás bevonásával. A kormány célja a hazai energiatermelés növelése és az importfüggőség csökkentése.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium friss részleteket tárt fel a magyar szélenergia jövőjével kapcsolatban, amely a következő években alapvető átalakuláson mehet keresztül. Tótth András energetikai államtitkár egy háttérbeszélgetésen adott betekintést a tárca elképzeléseibe, amelyek túlmutatnak az egyszerű kapacitásbővítésen.
Az első konkrét lépést Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter már korábban nyilvánosságra hozta: a kormány több mint 700 megawatt (pontosabban 702 megavoltamper) új szélerőművi kapacitás hálózati csatlakozása előtt nyitja meg az utat. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) augusztus 30-án tette közzé a kapcsolódó pályázatot, amelyre már lehet jelentkezni.
Ez a mostani tender azonban csupán egy nagyobb program nyitánya. A minisztérium tervei szerint 2027 és 2030 között összesen legalább 4000 megawattnyi szélerőművi hálózati kapacitás pályáztatását tervezik. Ezzel párhuzamosan a kormány 1,5 milliárd eurót fordít a villamosenergia-hálózat fejlesztésére, ami elengedhetetlen a megnövekedett megújuló energia befogadásához.
A magyar szélenergia-ágazat hosszú évekig korlátozott szerepet játszott az ország energiaellátásában. A mostani nyitás mögött részben uniós vállalások állnak, amelyek szerint Magyarországnak növelnie kell a szélenergia arányát az energiamixben. A kormány a rendelkezésre álló forrásokat olyan hálózatfejlesztésekre kívánja fordítani, amelyek több megújuló, különösen szélenergia-termelő kapacitás csatlakozását teszik lehetővé.
Mivel a nagyobb hálózatfejlesztések időigényesek, a minisztérium egy gyorsabb megoldást keresett az első tender elindítására. Tótth András elmondása szerint a Mavir, a MEKH, valamint környezetvédelmi és honvédelmi szakértők bevonásával felmérték a már meglévő, szabad hálózati kapacitásokat. Ezen vizsgálatok eredményeként született meg a mostani kapacitástender, amelynek célja az időnyerés, mivel egy szélerőműpark előkészítése hosszú folyamat.
Az Európai Unió felé tett minimumvállalás 700 megawatt volt, és a vizsgálatok során a biztosabbnak ítélt kapacitások kerültek a tenderbe. Fontos változás, hogy a szélerőművek megengedett legnagyobb magasságát országszerte 199 méterben határozták meg, ami lehetővé teszi a modern turbinák hatékony működését a magyarországi szélviszonyok mellett. Ez a magasság egy felső határ, nem előírás, és a beruházóknak továbbra is teljesíteniük kell a távolsági, zajvédelmi és egyéb környezetvédelmi előírásokat.
A program tétje nem csupán az energiatermelés növelése, hanem az ország importkitettségének mérséklése is. A beruházások hatása a szektoron túl is érezhető lehet: a tervek szerint magyar vállalkozások is részesedhetnek a fejlesztésekből, a szélerőműveknek otthont adó települések pedig komoly gazdasági előnyökhöz juthatnak.
A mostani tender egyfajta átmeneti és kísérleti megoldásnak tekinthető, amely a már meglévő hálózati lehetőségeket aknázza ki. Az első kör tapasztalatai alapján finomhangolnák a következő pályázatokat, amelyek során a minisztérium évente legalább 1000 megawattnyi új hálózati kapacitást kíván meghirdetni. Ez is mutatja a program hosszú távú, stratégiai jellegét.
A konstrukciót érte kritika amiatt, hogy a kapacitásokat ott kínálják fel, ahol a hálózat rendelkezésre áll, nem feltétlenül ott, ahol a legkedvezőbbek a szélviszonyok. Tótth András államtitkár szerint azonban a hálózati kapacitásokat értelemszerűen csak a meglévő pontokon lehet meghirdetni. A beruházók feladata és kockázata lesz, hogy ezeken a területeken gazdaságilag is életképes projekteket valósítsanak meg.
A tender előkészítésének gyors tempóját nem kizárólag energetikai megfontolások diktálták. Az uniós forrásokhoz kapcsolódó vállalásokat augusztus 31-ig teljesíteni kellett, és ezen kötelezettségek között szerepelt a szélerőművi kapacitástender elindítása is. Ez a szigorú határidő magyarázza a tender viszonylag rövid idő alatti elkészülését.
Az uniós vállalás nem azt írta elő, hogy a 700 megawattnyi kapacitásnak ténylegesen meg is kell épülnie, hanem azt, hogy a kormány teremtse meg a beruházások lehetőségét. Tótth András hangsúlyozta, hogy egy piacgazdaságban a minisztérium nem mehet tovább ennél; az állam célja nem az, hogy maga váljon beruházóvá, hanem az, hogy összehangolja az energetikai, természetvédelmi és katonai érdekeket, megnyitva az utat az újabb fejlesztések előtt.
A szélenergia-fejlesztés tehát egy komplex, több tényezős folyamat, amelyben a kormány a keretfeltételeket biztosítja, a konkrét projektek megvalósítása pedig a piaci szereplők feladata. A mostani lépések egy hosszú távú stratégia első állomásai, amelyek célja Magyarország energiafüggetlenségének erősítése és a megújuló energiaforrások nagyobb arányú bevonása az energiamixbe.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása