A magyar agráriumban az elmúlt tíz év során jelentős strukturális változások mentek végbe, amelyek a gazdaságok számának drasztikus csökkenéséhez és a földkoncentráció erősödéséhez vezettek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) „Agrárium 2026” felmérésének előzetes jelentése szerint az agrárgazdaságok száma 41 százalékkal esett vissza az utóbbi évtizedben. Ez a folyamat nem lassul, sőt, 2023 óta is érezhetően gyorsult, hiszen mindössze három év alatt 35 ezer gazdaság szűnt meg az országban.
Ez a tendencia nem újkeletű, és gyökerei mélyen a rendszerváltás utáni időszakban keresendők. Kovách Imre szociológus, a „Földek és emberek” című könyv szerzője már 2017-ben rámutatott arra, hogy a hazai földkoncentráció az egyik legerőteljesebb Európán belül. Előadásában Kovách a Horthy-korszak végénél is egyenlőtlenebbnek írta le az akkori földbirtokrendszert, jelezve, hogy a földtulajdonlás egyre kevesebb kézben összpontosul. Ez a folyamat már a 2004-es uniós csatlakozást megelőzően is nagymértékben végbement, ekkorra rögzültek a birtokviszonyok java része, annak ellenére, hogy a koncentráció mértéke azóta tovább növekedett. A rendszerváltás utáni földosztás és privatizáció alapozta meg azokat az egyenlőtlenségeket, amelyeket a későbbi kormányok agrárpolitikája csak tovább erősített.
A földügyekkel foglalkozó szakértők is aggodalmukat fejezték ki a kialakult helyzet miatt. Ángyán József például 2024-es jelentésében „intézményes földrablásnak” nevezte az Orbán-kormányok által futtatott „Földet a gazdáknak” programot. Ez a jelentés egy sorozat utolsó darabja volt, amely tizenkilenc megye földügyi helyzetét vizsgálta egyenként, és összegzően mutatott rá a program által generált problémákra és a földtulajdonlásban bekövetkezett torzulásokra. A kritikus hangok szerint a program nem a kis- és közepes gazdaságokat erősítette, hanem a már meglévő nagybirtokosok pozícióját konszolidálta, tovább mélyítve ezzel a földkoncentrációt.
A gazdatársadalom korösszetétele is aggodalomra ad okot. A KSH adatai szerint az elmúlt három évben nem változott érdemben a gazdálkodók életkori megoszlása. Az agrárgazdaságok jelentős részét, 37 százalékát 65 éves vagy annál idősebb emberek vezetik. Ezzel szemben a fiatalabb generációk képviselete rendkívül alacsony: a 40 év alatti gazdálkodók aránya továbbra is 10 százalék alatt marad. Ez a demográfiai adat rávilágít az agrárszektor generációs problémáira és a fiatalok hiányára, ami hosszú távon fenntarthatósági kérdéseket vet fel a magyar mezőgazdaság jövőjével kapcsolatban. A gazdaságok számának csökkenése és a földek koncentrációja mellett a gazdatársadalom elöregedése is komoly kihívás elé állítja az ágazatot.
Összességében elmondható, hogy a magyar mezőgazdaságban zajló folyamatok – a gazdaságok számának drasztikus csökkenése és a földkoncentráció erősödése – hosszú távú trendek eredményei. Ezek a tendenciák a rendszerváltás utáni agrárpolitikai döntésekkel kezdődtek, és a későbbi kormányok intézkedései is hozzájárultak a jelenlegi helyzet kialakulásához. A szakértői vélemények és a statisztikai adatok egyaránt arra utalnak, hogy a magyar földbirtokrendszer egyre egyenlőtlenebbé válik, ami komoly társadalmi és gazdasági következményekkel járhat a vidéki területeken.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása