Egy forradalmi mesterséges intelligencia (AI) alapú rendszer jelentős áttörést hozhat a szívbetegségek diagnosztizálásában. Képes a rejtett strukturális szívproblémák gyors felismerésére hagyományos EKG-eredményekből, ezzel potenciálisan hónapokkal csökkentve a szívultrahangra való várakozási időt. Ez a fejlesztés kulcsfontosságú lehet az életmentő kezelések korábbi megkezdésében és a betegek életminőségének javításában.
Az új AI-modellt az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) müncheni éves kongresszusán mutatták be a szakembereknek. A technológia képes a szívelégtelenség és a szívbillentyű-betegség – a két leggyakoribb szívbetegség – korai jeleinek azonosítására az EKG-vizsgálatokból. Egy nagyszabású, 67 ezer beteg bevonásával lefolytatott klinikai vizsgálatban az Egyesült Államokban az AI-eszköz a szívelégtelenségben szenvedő betegek 81 százalékát, míg a szívbillentyű-betegséggel küzdők 90 százalékát is sikeresen azonosította. Dr. Sonya Babu-Narayan, a Brit Szív Alapítvány klinikai igazgatója és tanácsadó kardiológusa kiemelte a mesterséges intelligencia EKG-kiértékelésének rendkívüli gyorsaságát. Hozzátette, hogy bár a technológia nem szűr ki minden egyes szívbeteget, tökéletes megoldást kínál a legveszélyeztetettebb páciensek kivizsgálásának felgyorsítására.
A hagyományos elektrokardiogram (EKG) már több mint egy évszázada az orvostudomány egyik legfontosabb eszköze, amely a szív elektromos aktivitását, ritmusát és pulzusszámát rögzíti. Elsősorban szívrohamok és ritmuszavarok diagnosztizálására alkalmas, azonban önmagában nem képes kimutatni a szív strukturális betegségeit, mint például a szívelégtelenséget vagy a szívbillentyű-betegséget. Ezen állapotok pontos diagnózisához ultrahangos szívvizsgálatra, azaz echokardiográfiára van szükség, amelyre a betegeknek gyakran hónapokat kell várniuk. Az EKG globális elterjedtségét jól mutatja, hogy évente mintegy egymilliárd ilyen vizsgálatot végeznek el világszerte, ami rávilágít a mostani AI-fejlesztés hatalmas potenciális hatására.
A szívbetegségek korai felismerése létfontosságú, mivel lehetővé teszi az életmentő gyógyszeres kezelések időben történő megkezdését, még mielőtt a páciensek állapota súlyosra fordulna. A szakértők hangsúlyozzák, hogy az új AI-technológia önmagában nem használható a szívelégtelenség vagy a szívbillentyű-betegség végleges diagnosztizálására vagy kizárására, viszont rendkívül erős jelzést ad. Az a beteg, akinél az AI magas kockázatot állapít meg, a szokásos, hónapokig tartó várólista kivárása helyett azonnal sürgősségi szívultrahangra küldhető. Prof. Fu Siong Ng, az Imperial College London kardiológiai professzora szerint lenyűgöző, hogy a technológia képes azonosítani a kockázatnak leginkább kitett betegeket, így ők gyorsabban és sürgősebben kaphatnak prioritást a vizsgálatoknál. A professzor arra is rámutatott, hogy az AI-modell akár teljesen más okból végzett EKG-k esetében is életeket menthet, lehetővé téve a szívelégtelenség és a szívbillentyű-betegség opportunista, azaz véletlenszerű diagnosztizálását.
Dr. Ahmed El-Medany, a Brit Szív Alapítvány klinikai kutatója, aki az Imperial College London elemzését vezette, "szuperemberi AI-ként" jellemezte az eszközt. Elmondta, hogy a következő kihívás a hordozható, kézi AI-EKG-olvasók tervezése lesz az egészségügyi dolgozók számára. A müncheni kongresszus résztvevői egy másik figyelemre méltó AI-fejlesztésről is értesülhettek. Eszerint okostelefonokkal készített videók elemzésével a mesterséges intelligencia gyorsan és pontosan képes felismerni a nem diagnosztizált magas vérnyomást és a 2-es típusú cukorbetegséget. A Tokiói Egyetem és a Tokiói Tudományos Intézet kutatói szerint az 5 másodperces arcvideók AI-elemzése jelentősen javíthatja ezen rejtett betegségek kiszűrését, amelyekben világszerte emberek milliói szenvednek anélkül, hogy tudnának róla.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása