Lőrincz Ján, a Házasság első látásra című televíziós műsor egyik idei szereplője, nyíltan beszélt magánéletének eddig kevésbé ismert részleteiről. A 48 éves fogtechnikus kiemelt figyelmet kapott a realityben, különösen az oltár előtti események miatt. Ján a műsorban Páli Judittal alkotott volna párt, ám a frigyre végül Judit mondott nemet, miután Ján családja nem jelent meg a ceremónián, és a férfi is kifejezte kétségeit a kapcsolatuk jövőjével kapcsolatban. A műsorban való szereplése kapcsán most fiaival való bonyolult viszonyáról is megosztott információkat.
A Házasság első látásra című műsor hazai történetében először fordult elő, hogy valaki nemet mondott a házasságra az oltár előtt, ami emlékezetessé tette Lőrincz Ján és Páli Judit esetét. Judit családja és barátai örömmel fogadták a döntést, miszerint nem alakult ki kapcsolat kettejük között. Ján számára a műsor egyfajta önreflexiós lehetőséget is teremtett, melynek során mélyebben bepillantást engedett családi hátterébe. Elmondása szerint két váláson van túl, és három fia van, akikkel a kapcsolata korántsem egyszerű. A legidősebb fia, Levente, nyolc év után, éppen a műsor forgatása alatt kereste meg őt, ami jelentős fordulatot hozott az életében.
Lőrincz Ján elmondása szerint csak az első házassága köttetett szerelemből, mely még huszonéves korában ért véget, és ebből a kapcsolatból nem született gyermeke. Két fia, Levente és Attila, a második házasságából származik, melyet ő érdekházasságként jellemez. A válás során a bíróság nem neki ítélte a gyermekeket, és állítása szerint volt felesége aktívan ellene nevelte fiait. Ján szerint gyermekei „agymosáson mentek át”, és évekig abban a hitben éltek, hogy bűnöző, annak ellenére, hogy erkölcsi bizonyítványa tiszta, és soha nem volt törvénnyel ütköző cselekedete. Elmondása szerint a volt felesége pletykákat terjesztett róla a bíróságon, és ügyvédje segítségével elérte, hogy ne tarthasson kapcsolatot fiaival. Ján elismeri, hogy ő is követett el hibákat, de állítása szerint szembenézett velük és változtatott.
Ez az eset rávilágít a válások utáni szülő-gyermek kapcsolatok komplexitására és az úgynevezett parentális elidegenítés súlyos következményeire. Amikor az egyik szülő tudatosan vagy tudattalanul a másik ellen hangolja a gyermeket, az mély és hosszú távú traumákat okozhat a gyermek lelkében, és súlyosan károsíthatja a szülő-gyermek köteléket. Lőrincz Ján története bemutatja, hogy a bírósági döntések és a szülői konfliktusok milyen mértékben befolyásolhatják a gyermekek valóságérzékelését és a szülői identitásukat. Az erkölcsi bizonyítvány tisztasága ellenére kialakult negatív kép a gyermekekben azt mutatja, hogy a szülői narratíva milyen erővel bír. A férfi által említett "agymosás" súlyos vád, amely a gyermekek manipulációjára utal, és komoly etikai, pszichológiai kérdéseket vet fel a válások utáni gyermekelhelyezési gyakorlatban.
A legidősebb fiú, Levente, 14 éves korában, nyolc év szünet után kereste meg édesapját, ami reményt ad a kapcsolatuk helyreállítására. Ján boldogan számolt be arról, hogy Levente már látogatja őt, és havonta legalább egyszer egy hétvégét együtt töltenek. A fiú elmondása szerint anyja és családja haragszik rá emiatt, de a kapcsolatuk őszinte és tiszta, közös motoros túrákat is szerveznek. Ján reméli, hogy Levente egyszer talán hozzá költözhet. A fiatalabb fiú, Attila esetében azonban a helyzet bonyolultabb. Mivel a válás idején mindössze kétéves volt, nincsenek emlékei apjával, és Ján szerint teljesen ellene nevelték, sőt, gyűlöli őt. A férfi úgy véli, ezen csak akkor lehet változtatni, ha Attila maga lesz kíváncsi arra, milyen ember is valójában az apja. Lőrincz Jánnak van egy harmadik fia is, aki nem a házasságai alatt, hanem azóta született, ám erről a kapcsolatról nem kívánt részleteket megosztani, arra hivatkozva, hogy megvannak az okai, és már saját magát meggyőzte az igazáról. A jövőbeli gyermekvállalás kérdését is nyitva hagyta, tekintettel a múltbeli bonyodalmakra.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása