Az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedett az alma ára Magyarországon, különösen markáns drágulás volt tapasztalható 2024 és 2025 során. Ezt a kedvezőtlen időjárási körülmények és a gyengébb termésmennyiség idézte elő, amelyek következtében tavaly nyár végén egy kilogramm alma átlagosan 860 forintba került a boltokban.
2026-ban azonban jelentős változás állt be a piacon. A kínálati helyzet érezhetően javult, és a bőséges európai, elsősorban lengyel termés hozzájárult ahhoz, hogy júliusra az alma átlagára 615 forintra mérséklődjön. Ez a csökkenés mintegy 28,6 százalékos áresést jelent az előző év azonos időszakához képest. Bár a decemberben az almára is kiterjesztett árrésstop intézkedés szintén szerepet játszott az árak alakulásában, a folyamatot elsősorban a piaci tényezők indították el.
A szezonális áringadozások 2026-ban is megfigyelhetők, azonban a drágulás mértéke sokkal visszafogottabbnak bizonyult, mint az előző évben. Ez a tendencia nem csupán az almára volt jellemző, hanem a friss gyümölcsök piacán általánosan is megmutatkozott. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2026 júliusában a friss hazai és déligyümölcsökért átlagosan 12,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel korábban. Júniushoz képest is átlagosan 5,6 százalékkal mérséklődtek az árak.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése rámutatott, hogy az alma mellett a körte, a barack, a dinnye, a meggy és a cseresznye is átlagosan olcsóbb lett a tavalyi nyári szinthez képest. Egyetlen vizsgált gyümölcs, a szilva ára emelkedett határozottan, kilógva ezzel a kedvező tendenciából.
Az alma esetében az import mennyiségének növekedése is hozzájárult a piaci verseny fokozásához és az árak fékezéséhez. 2026 első öt hónapjában az importált alma mennyisége 41 százalékkal bővült, ami jelentős hatással volt a hazai kínálatra és az árszínvonalra.
A körte kilogrammonkénti átlagos fogyasztói ára júliusban 1250 forint körül alakult. Bár éves összevetésben olcsóbb lett, az év további részében drágulás következhet be. Ennek okai között szerepel a kisebb magyar termés, a szűkülő európai kínálat és a magasabb importköltségek.
A kajszibarack ára kedvezően alakult, a magyar kajszi kilogrammonkénti bruttó termelői átlagára 825 forint volt. Az árcsökkenés fő oka a bőséges hazai termés, amely nagyobb mennyiségű árut juttatott a piacra, mérsékelve ezzel a termelői árakat.
A görögdinnye kilogrammonkénti átlagos fogyasztói ára 510 forintot ért el. Ebben az esetben nem elsősorban a termésmennyiség, hanem az áruházláncok között kibontakozott szezon eleji árháború szorította lefelé a fogyasztói árakat.
A meggy kilogrammonkénti bruttó termelői átlagára 1200 forint körül alakult. Annak ellenére, hogy az időjárási károk miatt kevesebb termett Magyarországon, a meggy ára olcsóbb lett, ami a kedvezőbb balkáni importnak is köszönhető.
Összességében elmondható, hogy a 2026-os év nyara jelentős árcsökkenést hozott a gyümölcspiacon, különösen az alma esetében. A kedvező európai termés, a megnövekedett import és a piaci verseny együttesen járultak hozzá ahhoz, hogy a fogyasztók számára elérhetőbbé váljanak a friss gyümölcsök, enyhítve ezzel az előző évek drágulási tendenciáit. A szezonális ingadozások továbbra is jelen vannak, de a drágulás mértéke jóval mérsékeltebb, mint korábban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása