Európa rendkívül alacsony gáztartalékokkal zárja a nyarat, ami a Bloomberg figyelmeztetése szerint éles globális versenyt és a 2022-es energiaválsághoz hasonló helyzetet idézhet elő a világpiacon. A kontinensnek több mint 100 terawattórányi gázra van szüksége, ami a jelenlegi árakon meghaladja a 7 milliárd eurót, hogy elérje a minimális 75 százalékos tárolási célszintet. Elemzők, mint a Goldman Sachs, a Rystad Energy és a Morningstar, szerint mindez a téli gázárakat megawattóránként akár 100 euró fölé is emelheti.
A szükséges betárolási ütem rendkívül gyorsnak kell lennie, utoljára ilyen későn a szezonban a 2022-es válság idején volt példa hasonlóra. Az árak jelenleg több mint kétszeresére nőttek az egy évvel ezelőtti szintekhez képest. A kormányok és közműszolgáltatók abban reménykedtek, hogy a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítások helyreállnak és az árak csökkennek a téli feltöltési időszak vége előtt, de ez nem következett be.
Európán belül az országok felkészültsége egyenlőtlen. Olaszország állami ösztönzőkkel körülbelül 83 százalékra töltötte tárolóit, míg Németország, a kontinens legnagyobb tárolókapacitásával, alig haladja meg az 50 százalékos szintet. Hollandia és Belgium készletei szintén szokatlanul alacsonyak, ami különösen aggasztó, mivel ezek a gázcsomópontok a szomszédos piacokat is ellátják. Az alacsony német készletek télen fokozott importigényt eredményezhetnek, ami Európán belül is élezheti a versenyt a rendelkezésre álló gázért.
A jelenlegi helyzet fő oka az iráni háború, amely felhajtotta a gázárakat és gazdaságtalanná tette a betárolást. Ennek következtében a Perzsa-öbölből érkező LNG-szállítmányok gyakorlatilag leálltak, és a Hormuzi-szoroson keresztül jóval kevesebb LNG-szállító hajó közlekedik, mint olajtanker. További kockázatot jelent, hogy januárban lép hatályba az orosz LNG-re vonatkozó uniós importtilalom, amely a blokk gázszükségletének mintegy 5 százalékát érinti.
Bár egyes kereskedők a tilalom elhalasztására számítanak, Brüsszel ezt többször is kizárta. Az El Niño jelenség a szezon elején enyhe telet hozhat Európában, de a későbbi hidegbetörések gyorsan megemelhetik a fűtési igényt. Az agresszív kínai vásárlások, a norvég vezetékes gázellátás esetleges fennakadásai, vagy egy késői amerikai hurrikán tovább szűkítheti a piacot, növelve az ellátási bizonytalanságot.
A kialakuló helyzet komoly nemzetközi következményekkel járhat. Európa, mivel képes megfizetni a magasabb árakat, ismét kiszoríthatja a szegényebb országokat a piacról, ahogy az 2022-ben is történt. Akkor a magas európai árak elszívták az LNG-szállítmányokat Pakisztán és Banglades elől, ami áramszüneteket és gyárleállásokat okozott.
India már most rohamtempóban próbálja pótolni a kieső katari szállítmányokat, augusztusi importja hatéves csúcsra ugrott. Tajvan, Thaiföld és Dél-Korea szintén a téli készleteit igyekszik biztosítani. Az Oxford Economics modellezése szerint az energiaárak emelkedése Európában 6 százalék fölé lökheti az inflációt, ami nagyjából a jelenlegi szint duplája. Ez arra kényszerítheti a jegybankokat, hogy a vártnál agresszívabb kamatemeléseket hajtsanak végre, lassítva a gazdasági növekedést.
Még ha a Hormuzi-szoros hamarosan meg is nyílna, a globális gázkínálat szűkös maradna. A Wood Mackenzie elemzése szerint Katarnak, amely normál körülmények között a világ második legnagyobb LNG-exportőre, mintegy 12 hétre lenne szüksége a termelés teljes újraindításához. Ez még akkor is igaz, ha az iráni támadásokban megrongálódott létesítményeket figyelmen kívül hagyják.
A geopolitikai feszültségek és az ellátási láncok sebezhetősége továbbra is jelentős kihívást jelent az energiabiztonság szempontjából. A téli hónapok közeledtével az európai országoknak sürgősen meg kell találniuk a módját a gáztárolók feltöltésének, miközben a globális verseny egyre élesedik. A helyzet rávilágít az energiafüggőség kockázataira és a diverzifikált energiaforrások fontosságára a jövőbeni stabilitás érdekében. Az elkövetkező időszak kritikus lesz Európa és a globális energiapiac számára.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása