A GuestGuru és a BPDB (Budapest Short-Term Rental Database) által végzett átfogó adatbázis-elemzés rávilágított a budapesti rövid távú lakáskiadási piac aktuális helyzetére, különös tekintettel a szektorban tapasztalható feketegazdaságra és az új szabályozások hatásaira. Az elemzés szerint a fővárosi rövid távú szálláshelyek több mint egyharmada jelenleg illegálisan üzemel. Ez a kiterjedt feketepiac komoly pénzügyi következményekkel jár, hiszen évente mintegy 3,1 milliárd forintos adókiesést okoz az állam és a helyi önkormányzatok számára.
Az év elején életbe lépett szigorítások, mint például a Terézvárosban bevezetett Airbnb-tiltás, a várakozásokkal ellentétben nem a feketepiac visszaszorítását, hanem annak további erősödését eredményezték. A GuestGuru és a BPDB elemzése alapján ezek az intézkedések elsősorban a szabályokat betartó, legális kisvállalkozásokat sújtják. Ezzel szemben az illegális szálláshelyek továbbra is zavartalanul működnek, kihasználva a jogi kiskapukat és az ellenőrzés hiányosságait.
A szigorítások egyik nem várt mellékhatása, hogy a Budapestet célzó turisták egy része a korábbi rövid távú szálláslehetőségek hiányában nem a fővárosi szállodákat választja, hanem inkább más úti célok felé fordul. Ez további bevételkiesést jelenthet a turisztikai szektor és az egész város számára, hiszen a kieső vendégek nem költik el pénzüket a helyi szolgáltatásokra.
Az elemzés részletesen bemutatja a feketepiac méreteit és működését. A közel 16 ezer, Budapesten meghirdetett rövid távú szálláshely közül több mint 5300 szabálytalanul üzemel. Ez azt jelenti, hogy ezek a hirdetések vagy egyáltalán nem rendelkeznek a kötelező regisztrációs számmal, vagy hamis, illetve másolt azonosítókat használnak. Ez a gyakorlat nemcsak a hatóságok számára teszi nehézzé az ellenőrzést, hanem a fogyasztókat is kiszolgáltatottabbá teszi, hiszen nem garantált a szolgáltatás minősége és jogszerűsége.
A 3,1 milliárd forintos adókiesés különböző tételekből tevődik össze. Az elemzés szerint a kieső összegek egyharmada az önkormányzatokat megillető idegenforgalmi adó (IFA) hiányából fakad. Emellett hasonló nagyságrendű veszteséget jelent a turisztikai fejlesztési hozzájárulás és a tételes átalányadó elmaradása is. Ezek az adóbevételek alapvető fontosságúak lennének a városfejlesztési projektek, a közszolgáltatások és a turisztikai infrastruktúra fenntartása és fejlesztése szempontjából.
Érdekes megállapítás, hogy a köztudatban elterjedt nézetekkel ellentétben a rövid távú lakáskiadási szektor jelentős részét nem a nagybefektetők, hanem magánszemélyek alkotják. A statisztikák azt mutatják, hogy a szálláshelyek felét olyan tulajdonosok üzemeltetik, akik csupán egyetlen lakást adnak ki. A piac több mint 70 százalékát pedig azok a tulajdonosok fedik le, akik legfeljebb három ingatlannal rendelkeznek. Ez az adat alátámasztja azt az állítást, miszerint a jelenlegi kerületi szigorítások éppen ezt a jogkövető, kisebb volumenű szolgáltatói réteget érintik a legérzékenyebben. Ahelyett, hogy a nagybefektetőket vagy a feketepiacot céloznák, a szabályozás a magánszemélyek és kisvállalkozások működését nehezíti meg, akik gyakran kiegészítő jövedelemforrásként tekintenek a rövid távú lakáskiadásra.
A GuestGuru és a BPDB elemzése tehát arra világít rá, hogy a szigorúbb szabályozás bevezetése nem hozta meg a kívánt eredményt a budapesti rövid távú lakáskiadási piacon. A feketepiac továbbra is virágzik, az adóbevételek elmaradnak, és a jogkövető szolgáltatók kerülnek hátrányos helyzetbe, miközben a város turisztikai vonzereje is csorbát szenvedhet. A helyzet kezelése további átgondolt intézkedéseket igényelhet, amelyek hatékonyabban célozzák az illegális tevékenységeket anélkül, hogy a legális szereplőket fojtanák meg.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása