Budapest pénzügyi helyzete kritikus fordulóponthoz érkezett, mivel a főváros számlája jelentős mínuszban áll, és szeptember végén több mint százmilliárd forintnyi hitel is lejár. A főváros vezetése szerint a likviditás összeomlása fenyegető, ami akár a bérek kifizetését is veszélyeztetheti. A megoldást a kormány és a főváros közötti mielőbbi megállapodás jelenthetné.
Kiss Ambrus, a főváros főigazgatója korábban, júliusban még azt nyilatkozta, hogy közvetlen működési veszély nincs, és a bérek kifizetése biztosított. Akkor a fővárosi számla mintegy hatvanmilliárd forintos mínuszt mutatott, melyet folyószámlahitellel finanszíroztak. Jelenleg azonban a főigazgató már jóval súlyosabb forgatókönyvet vázolt fel, szerinte szeptember második felében ténylegesen összeomolhat Budapest likviditása.
A főváros idén eddig harmincmilliárd forintot fizetett be szolidaritási hozzájárulásként, és október közepéig további nyolcvanhatmilliárd forint befizetése esedékes. A kormány korábban haladékot biztosított a finanszírozási vita rendezésére, éppen a főváros működőképességének megőrzése érdekében. Azonban az eddigi tárgyalások nem hoztak áttörést, és a júniusi egyeztetésen Karácsony Gergely főpolgármester a beszámolók szerint nem is vetette fel a város pénzügyi problémáit.
A kormány és a főváros közötti vita egyik központi eleme a szolidaritási hozzájárulás összege, amelynek mértéke miatt a főváros korábban bírósági eljárásokat is indított. Kiss Ambrus szerint peren kívüli egyezség akkor születhetne, ha a felek meg tudnának állapodni a szükséges forrásokról. Pozitív jelként értékelte ugyanakkor a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának újraindítását, melynek törvényi szintre emelése a jövőbeni gondolkodás szándékát mutatja.
A tervezett tíz tagú testületben a kormány és a főváros fele-fele arányban delegálná a tagokat. A főigazgató szerint már csak idő kérdése, hogy megszülessen a megállapodás. A főváros jelenlegi pénzügyi helyzetének értékelésekor érdemes felidézni a 2010 előtti eladósodottságot, amikor az állam jelentős önkormányzati adósságot vállalt át, konszolidálva Budapest korábbi tartozásának mintegy hatvan százalékát.
A 2019-es városvezetés váltásakor az Állami Számvevőszék adatai szerint még 112,8 milliárd forintnyi fejlesztési hitelkötelezettség állt fenn. Ez azt jelenti, hogy Karácsony Gergely vezette városvezetés nem üres kasszát vett át, de nem is egy adósságmentes fővárost örökölt. Az elmúlt években azonban a korábbi adósságteher leépülése helyett újabb finanszírozási problémák jelentek meg.
A főváros 2024 végén már 148 milliárd forintos fennálló hitelállományt mutatott ki, ami jelentős növekedést jelent a 2019-es állapothoz képest. A 2019-ben hivatalba lépő városvezetés egyik fontos politikai ígérete éppen az volt, hogy új korszakot nyit Budapest működésében. Ehhez képest mára oda jutott a helyzet, hogy a fővárosnak évről évre folyószámlahitellel kell áthidalnia likviditási problémáit.
A Fővárosi Közgyűlés maga döntött a 2025-ös hitelkeret létrehozásáról, ami rávilágít a tartós pénzügyi feszültségekre. A főpolgármester 2025 végén már a kormány segítségét kérte a folyószámlahitel rendezéséhez, arra hivatkozva, hogy enélkül a bérek kifizetése is veszélybe kerülhet. A szeptemberi határidő közeledtével egyre sürgetőbbé válik a kormány és a főváros közötti egyezség, amely nélkül Budapest működőképessége komoly veszélybe kerülhet.
A helyzet megoldása kulcsfontosságú a főváros stabil működésének fenntartásához és a lakosság ellátásának biztosításához. A tárgyalások kimenetele meghatározó lesz Budapest pénzügyi jövője szempontjából. A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának újraindítása azonban reményt adhat egy konstruktívabb párbeszédre és a hosszú távú megoldások megtalálására.