A lengyel hatóságok hivatalosan is hozzájárultak ahhoz, hogy kutatási munkálatok kezdődjenek a kelet-lengyelországi Lasków településen. A kutatás célja a második világháború idején, lengyel ellenállók által meggyilkolt ukrán civilek földi maradványainak felkutatása és feltárása. Ivan Verbickij, Ukrajna kulturálisminiszter-helyettese kedden jelentette be a hírt a Facebookon, kiemelve a döntés jelentőségét a két nemzet közötti történelmi párbeszédben.
A tervezett munkálatokat az ukrán Dola emlékközpont fogja elvégezni, szorosan együttműködve az ukrán Nemzeti Emlékezet Intézetével. A feltárások arra a területre koncentrálódnak, ahol feltételezhetően azokat az ukránokat temették el, akiket 1944 márciusában a Paraszti Zászlóaljak nevű lengyel földalatti szervezet tagjai végeztek ki.
A lengyel engedélyre Kijev már több mint egy éve várt, amint arról az ukrán Szvoboda (Szabadság) rádió is beszámolt augusztus végén. Ez a várakozási idő különösen figyelemre méltó annak fényében, hogy Ukrajna korábban már több alkalommal is lehetővé tette a lengyel hatóságok számára, hogy hasonló feltárási műveleteket végezzenek ukrajnai helyszíneken.
A történelmi háttér szerint 1944 tavaszán Laskówban és a szomszédos Sahrynban több mint 1200 ukrán civilt gyilkoltak meg. A gyilkosságokat a náci német megszállás alatt álló Lengyelország két legjelentősebb lengyel földalatti ellenállási szervezete, a Honi Hadsereg és a Paraszti Zászlóaljak tagjai követték el. A településeket azért támadták meg, mert a lengyel ellenállók attól tartottak, hogy az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) a volhíniaihoz hasonló, újabb lengyelellenes etnikai tisztogatásra készül a térségben.
Ez az esemény része egy szélesebb körű, komplex történelmi konfliktusnak, amely a lengyel és ukrán nép közötti viszonyt terhelte a második világháború idején. A volhíniai mészárlás, amelyet az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) hajtott végre 1943 és 1945 között az akkori Lengyelországhoz tartozó, németek által megszállt területen, mintegy százezer lengyel, és kisebb számban más nemzetiségű civil életét követelte Volhíniában és Kelet-Galíciában. Ezek az etnikai tisztogatások mély sebeket hagytak a lengyel nemzeti emlékezetben.
A lengyel és az ukrán kormány 2025-ben megállapodott arról, hogy újraindítják a volhíniai mészárlás és egyéb háborús atrocitások lengyel áldozatainak kihantolását. Ez a megállapodás kulcsfontosságú lépés a két ország közötti történelmi megbékélés felé. Fontos megjegyezni, hogy korábban, 2017-ben Ukrajna átmenetileg leállította a tömegsírok feltárását, ami hozzájárult a feszültségekhez a két ország között a történelmi emlékezet kezelésével kapcsolatban.
A konfliktus azonban nem egyoldalú volt. A lengyel földalatti fegyveres alakulatok által végrehajtott megtorló műveletekben hozzávetőlegesen 20 ezer ukrán civil vesztette életét. Ez a kölcsönös erőszakspirál mindkét oldalon mély traumákat okozott, és rávilágít a történelmi események komplexitására és a megbékélés nehézségeire.
A mostani engedély Varsó részéről egy újabb lépést jelent a közös történelmi múlt feldolgozása felé, lehetővé téve az áldozatok méltó eltemetését és a történelmi igazság feltárását. Ez a folyamat elengedhetetlen a lengyel-ukrán kapcsolatok hosszú távú normalizálásához és a jövőbeni együttműködés alapjainak megteremtéséhez.
Forrás: Magyar Hírlap
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása