A magyar egészségügy jelentős átalakulás előtt állhat, miután a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) újonnan kinevezett főigazgatója, Kaló Zoltán egy interjúban részletezte jövőbeli terveit. A cél egy értékalapú, betegközpontú szolgáltatásvásárló intézmény létrehozása, amely a korábbi Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) néven működhet tovább. A tervek szerint az ágazatba évente 500 milliárd forint többletforrás érkezhet, ami alapvetően változtathatja meg a finanszírozási rendszert.
Kaló Zoltán, a NEAK júniusban kinevezett főigazgatója a Telexnek adott interjúban beszélt az intézmény átalakításáról. A NEAK jelenleg mintegy 5000 milliárd forintos egészségbiztosítási büdzsét kezel, de a főigazgató szerint az elmúlt két évtizedben feladatait, munkatársait és elemzői kapacitásait folyamatosan csökkentették. Az intézmény működési többletforrásokat kért a kormánytól, melynek nagyságát az államháztartás helyzete korlátozhatja.
Ennek ellenére Kaló valószínűnek tartja, hogy a kormány teljesíti a korábbi ígéretet az egészségügy évi 500 milliárd forintos többlettámogatásáról, ami az ágazat egészére vonatkozik. A NEAK jelenleg 10-15 éves szerverekkel üzemel, de a tervek között szerepel egy új elemzői csapat felállítása akadémiai szakemberekkel és a mesterséges intelligencia bevonásával. A támogatási döntések a jövőben mérhető eredményekre épülnének, nem pedig felsőbb utasításokra vagy megérzésekre.
A NEAK évtizedek óta küzd az elavult informatikai rendszerekkel és a csökkentett kapacitásokkal, ami hátráltatja az 5000 milliárd forintos büdzsé hatékony kezelését. A gyógyszerfinanszírozás területén Kaló Zoltán jelentős tartalékokat lát, példaként említve egy milliárdos tételt jelentő készítményt, amelyet Magyarország a nyugat-európai országokhoz képest két és félszer drágábban vásárol. Ennek orvoslására a visegrádi országokkal közös tárgyalásokat kezdeményeznének a ritka betegségek kezelésére szolgáló drága gyógyszerek beszerzéséről, a nagyobb betegszám reményében erősebb alkupozíciót teremtve.
A Batthyány-Strattmann László Alapítvány működését a főigazgató hibás döntésnek nevezte. Az alapítványhoz alig érkeztek adományok, és jelentős hátralék alakult ki az egyedi gyógyszerkérelmek elbírálásában, bár 2025-ben a kérelmek 98,5 százalékát jóváhagyták. A NEAK most az elmaradások ledolgozásán dolgozik, és egy új ügyfélkezelő rendszert hozna létre, ahol a betegek és orvosok nyomon követhetik kérelmeik állapotát. A már megkezdett terápiákat nem vizsgálják felül, az elutasított kérelmeket azonban újra be lehet nyújtani.
A javasolt változtatások alapvetően befolyásolhatják az egészségügyi ellátás minőségét és hatékonyságát. Az eredményalapú finanszírozás bevezetése a gyógyszergyártók és kórházak esetében is ösztönözné a jobb teljesítményt és a betegközpontúbb ellátást. A gyógyszergyártók csak akkor kapnák meg a teljes támogatást, ha készítményeik a valós ellátásban is teljesítik a vállalt eredményeket, ellenkező esetben visszafizetési kötelezettségük keletkezne. A kórházaknál a jobb betegelégedettség több, a gyakori szövődmények kevesebb finanszírozást jelenthetnének.
Az új elemzői csapat és a mesterséges intelligencia bevonása a döntéshozatalba nagyobb transzparenciát és adatvezérelt megközelítést ígér. Ez hozzájárulhat a források hatékonyabb elosztásához és a rendszer egészének optimalizálásához. A drága gyógyszerek beszerzési árának csökkentésére irányuló visegrádi együttműködés jelentős megtakarításokat eredményezhet, melyek az egészségügy más területein hasznosulhatnak.
A várólisták problémájára Kaló Zoltán az orvos- és szakdolgozóhiányt, a leromlott infrastruktúrát, egyes osztályok működésének szüneteltetését, valamint a koronavírus-járvány alatt elmaradt beavatkozásokat hozta fel magyarázatként. A magánszolgáltatók várólistákba való bevonásáról még nincs egyértelmű döntés, a főigazgató szerint előbb a köz- és magánegészségügy teljes viszonyát kell rendszerszinten újragondolni, erről pedig széleskörű társadalmi egyeztetést terveznek.
Kaló hangsúlyozta, hogy a magánegészségügyre szükség van, de elsősorban a közfinanszírozott ellátás kiegészítéseként. Lehetővé kell tenni, hogy aki többet szeretne és hajlandó fizetni érte, igénybe vehessen további szolgáltatásokat, de ennek feltételeit világosan szabályozni kell. A főigazgató szerint erről a kérdésről nem egyetlen szakpolitikus véleménye alapján, hanem társadalmi konszenzussal kell dönteni, ami hosszú távon biztosíthatja a rendszer stabilitását és elfogadottságát.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása