A magyar kormány egy új törvényjavaslat keretében tervezi kivezetni az építőanyagokra vonatkozó exportkorlátozásokat, ezzel lezárva egy több éve tartó időszakot, amelyet a külföldi építőanyag-gyártók elleni intézkedések jellemeztek. A Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes által benyújtott, a magyar építészetről szóló törvényt módosító javaslat az uniós joggal össze nem egyeztethető szabályozások megszüntetését célozza.
Az intézkedések sora 2021 nyarán kezdődött, amikor a kormány az építőipari infláció megfékezésének szükségességével indokolta a bevezetett korlátozásokat. Ekkor vált szükségessé az állami jóváhagyás olyan stratégiai építőanyagok exportjához, mint az acél- és vastermékek, szigetelőanyagok, homok, kő, kavics és sóder. Emellett az állam elővásárlási joggal is élt a stratégiai jelentőségű építési anyagok esetében.
Azoknak a vállalatoknak, amelyek az állam által meghatározott árnál drágábban értékesítettek, a bevétel 90 százalékát kiegészítő bányajáradék formájában be kellett fizetniük a költségvetésbe. Több érintett cégnek szén-dioxid-kvóta-adót is kellett fizetnie.
Az Európai Bizottság már 2022 áprilisában kötelezettségszegési eljárást indított a magyar szabályozás miatt, majd 2023 januárjában indokolással ellátott véleményt küldött, amely elmarasztaló ítéletre engedett következtetni. A piaci szereplők már 2021-ben is számítottak erre a fejleményre. Ennek ellenére a kormány 2023 februárjában kiterjesztette a bányajáradékot a tégla-, kerámia- és csempegyártókra is.
A helyzet végül az Európai Unió Bíróságának tavaly novemberi ítéletével fordult meg, amely kimondta, hogy a magyar szabályozás sérti az uniós jogot. Erre az ítéletre reagál a mostani, 2026. szeptember 2-án benyújtott törvényjavaslat, amely az exportkorlátozások kivezetését irányozza elő.
A bányajáradékot érintő szabályozásról már idén januárban kimondta egy bíróság, hogy uniós jogot sért, és az állam azóta nem is szedi be, elkerülve ezzel egy esetleges büntetést. Hasonlóképpen, a szén-dioxid-kvóta-adót is idén vezetik ki egy uniós ítélet alapján.
Bár a kormány hivatalosan az árak letörését jelölte meg célként, ez a gyakorlatban nem valósult meg teljes mértékben. Az érintett cégek továbbra is magasabb áron exportáltak, miközben az állam a beszedett bányajáradék révén jelentős bevételhez jutott. Az intézkedések által érintett vállalatoknak rendkívül nehéz gazdasági időszakon kellett keresztülmenniük az elmúlt években.
Ennek ellenére az eredeti célkitűzés, miszerint külföldi tulajdonú építőanyag-gyártók kerüljenek hazai kézbe, csak egyetlen esetben valósult meg.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása