A Duna paksi szakaszán zajló fenékküszöb-építési munkálatok során a folyómeder váratlanul drasztikus mértékben mélyült, és az épülő szerkezet is károkat szenvedett – értesült az Átlátszó. A beszámoló szerint a szűkülő mederben felgyorsult vízsodrás okozta a problémát, amelynek kezelésére a vízügyi szervek és a honvédség több mint száz betontömböt helyezett el a folyóban. A kialakult helyzet miatt felmerült a kérdés, hogy a projekt az eredeti tervek szerint befejezhető-e.
Az Átlátszó információi szerint a problémát az okozza, hogy a fenékküszöböt két oldalról, egymással szemben kezdték el építeni, ami jelentősen beszűkítette a Duna medrét. Mivel a víz még nem képes átbukni a gáton, hanem a szűkületen keresztül préselődik át, a sodrás ereje rendkívüli mértékben felerősödött. Ez a hatalmas erejű víztömeg nem csupán az épülő gátat rongálja folyamatosan, hanem extrém gyorsasággal vájja ki maga alatt a folyómedret.
A munkálatok megkezdése előtt a Duna ezen a szakaszon átlagosan 4-5 méter mély volt. Azonban a legújabb mérések már 13-18 méteres mélységet mutatnak, ami azt jelenti, hogy a meder 8-13 méterrel mélyült. Ez a változás különösen szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy a Duna magyarországi szakasza az elmúlt fél évszázadban átlagosan mindössze két métert mélyült.
Ehhez képest a paksi szakaszon tapasztalt 8-13 méteres süllyedés néhány hét leforgása alatt drasztikusnak számít.
A kialakult helyzet orvoslása és az építmény stabilizálása érdekében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Magyar Honvédség, amelyek részt vesznek a kivitelezésben, több mint száz betontömböt emeltek a folyóba. A hatóságok határozottan cáfolják, hogy kivitelezési hiba történt volna. Az OVF tájékoztatása szerint a meder kimosódásaival már a tervezés során is számoltak, és a betonkockák beépítése kezdettől fogva a lehetséges megoldások között szerepelt.
A Honvédelmi Minisztérium szintén megerősítette, hogy a betontömbök elhelyezése nem mulasztás következménye volt, hanem a gyors és pontos rögzítés igénye indokolta a lépést. Állításuk szerint a Duna medre mára stabilizálódott. A tervezésben és előkészítésben részt vevő Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) nem kívánta kommentálni az eseményeket.
A fenékküszöb építésének célja a Duna vízszintjének szabályozása, különösen az alacsony vízállás idején, hogy biztosítsa a paksi atomerőmű hűtővízellátását. Azonban a jelenlegi események, a meder váratlan és jelentős mélyülése, valamint az építmény károsodása komoly kérdőjeleket vet fel a projekt eredeti ütemezésével és befejezésével kapcsolatban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása