A nemzetközi diplomácia horizontján egy rendkívüli esemény körvonalazódik: felmerült a lehetőség, hogy az Egyesült Államok, Kína és Oroszország vezetői egy asztalhoz ülhetnek. A novemberre tervezett találkozó a délkelet-kínai Sencsenben, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) éves csúcstalálkozójának keretében valósulhat meg. Ez a potenciális egyeztetés, amelyen Hszi Csin-ping, Vlagyimir Putyin és Donald Trump vehetne részt, kivételes alkalmat teremthet a világ három legerősebb hadseregével rendelkező országának, hogy kritikus globális kérdésekben előrelépést tegyenek.
A lehetőség a kirgizisztáni Biskekben ezen a héten tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóján merült fel, ahol a következő nagyszabású nemzetközi megbeszélések időpontjáról és résztvevőiről egyeztettek. A South China Morning Post értesülései szerint ezen a találkozón az Egyesült Államok részvétele is szóba került. Az orosz elnök segédtisztje, Jurij Usakov is megerősítette, hogy az SCO keretében tárgyaltak erről a lehetőségről a jelenlévő felek.
A konkrét esemény, amelyen a három vezető találkozhatna, a november 18-19-én Sencsenben megrendezendő éves Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcs. Ezen a délkelet-kínai gazdasági központban tartandó fórumon összesen huszonegy ország képviselői vesznek részt. Kína és Oroszország már jelezte részvételét, és a tervek szerint az Egyesült Államok is csatlakozhat a legmagasabb szinten.
Az APEC fórum különlegessége, hogy az Egyesült Államok, Kína és Oroszország egyaránt tagja, azonban az elmúlt években ezt a platformot nem használták ki hasonló, magas szintű háromoldalú megbeszélésekre. Az utolsó ilyen jellegű egyeztetés még 2013-ban zajlott, még azelőtt, hogy Oroszország elfoglalta volna a Krímet. Érdekesség, hogy az akkori három vezető közül csupán az amerikai elnök személye változott: Barack Obama helyett most Donald Trump ülhetne le a tárgyalóasztalhoz.
A felvetés azért is figyelemre méltó, mert lehetőséget teremt arra, hogy Washington és Peking egyetlen évben akár négy alkalommal is legmagasabb szinten tárgyaljon. Ez a gyakoriság önmagában is kiemelkedőnek számít a nemzetközi diplomáciában, jelezve a felek közötti kommunikáció potenciális intenzitását. A korábbi évek tapasztalatai alapján a hasonló kaliberű találkozók ritkaságszámba mennek, ami tovább növeli a mostani kezdeményezés súlyát és jelentőségét.
Egy ilyen háromoldalú megbeszélés kivételes lehetőséget kínálna a világ három legerősebb hadseregével rendelkező országának, hogy számos kritikus témában komoly előrelépést tegyen. Bár a konkrét napirendi pontokról egyelőre csak találgatni lehet, valószínűsíthető, hogy Észak-Korea nukleáris programja, Irán regionális szerepe és az ukrajnai konfliktus is kulcstémaként merülhet fel. Ezek a kérdések mind globális jelentőségűek, és megoldásukhoz elengedhetetlen a nagyhatalmak összehangolt fellépése.
Kína az SCO csúcstalálkozóján tett kijelentésével megerősítette, hogy az eddigieknél nagyobb részt kíván vállalni a globális konfliktusok megoldásában. Ez a nyilatkozat tovább erősíti annak a lehetőségét, hogy egy ilyen csúcsértekezleten Peking aktív és konstruktív szerepet játszana. A három ország közötti párbeszéd elengedhetetlen a nemzetközi stabilitás fenntartásához és a komplex kihívások kezeléséhez, amelyekkel a világ szembesül.
A legnagyobb kérdés jelenleg az amerikai fél megjelenése, ugyanis a találkozó időpontja rendkívül érzékeny. A sencseni APEC csúcsra nem sokkal az amerikai időközi választások után kerül sor, amelyek eredményei alaposan meggyengíthetik Donald Trump elnök pozícióját. A mérések alapján a republikánusok nem számíthatnak túl sok jóra, ami befolyásolhatja az elnök döntését a részvételről.
Vlagyimir Putyin orosz elnök már megerősítette, hogy elutazik a találkozóra, Hszi Csin-ping kínai elnök pedig házigazdaként lesz jelen. Az amerikai elnök azonban attól is függővé teheti a megjelenését, hogy kínai kollégája elutazik-e a decemberben, az amerikai Doral golfpályán rendezett G20-csúcsra. Ez a feltételrendszer rávilágít a nagyhatalmi diplomácia összetettségére és a kölcsönös gesztusok fontosságára a nemzetközi kapcsolatokban.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása