Az Egyesült Államok légiereje újabb légicsapásokat hajtott végre iráni célpontok ellen, egy hónapos szünetet követően, ami a térségben ismét fellángoló feszültségekhez vezetett. A támadások Irán kulcsfontosságú infrastruktúráit, így kikötőket és reptereket értek, miközben Teherán azonnal jelezte, hogy Amerika meg fogja bánni ezen akcióit. Az amerikai légicsapások sorozata azután folytatódott, hogy az Egyesült Államok légiereje ismét csapást mért iráni célpontokra, válaszul a térségben amerikai érdekeltségeket, többek között Jordániában ért támadásokra.
A Reuters hírügynökség megjegyezte, hogy a kiújult harcok kedvezőtlenül befolyásolják az amúgy is emelkedő olajárakat. A helyzetet tovább súlyosbította, hogy a hétfői napon két olajtankert is támadás ért a stratégiai fontosságú Hormuzi-szorosban. Ezek az események azonnal 2 százalékos olajár-emelkedést eredményeztek a világpiacon, tükrözve a befektetők aggodalmát a térség stabilitása iránt.
Az iráni vezetés dacára az amerikai fenyegetéseknek, kitartóan ellenáll. Donald Trump amerikai elnök korábban már többször is csapássorozattal fenyegette meg Iránt, és ezúttal sem maradt el a figyelmeztetés. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter pedig új gazdasági szankciókat helyezett kilátásba, ezzel is folytatva Trump korábbi, "D-napos" fenyegetőzését, amely a keményebb fellépést sugallta.
Az amerikai Középső Parancsnokság (Centcom) közlése szerint a légicsapások az Iszlám Forradalmi Gárda célpontjait vették célba. A Forradalmi Gárda, amely az iráni legfelsőbb vezető közvetlen irányítása alatt álló, egyfajta párhuzamos hadseregként működik, az amerikai álláspont szerint a Hormuzi-szorosi kereskedelmi hajózást veszélyeztette. Ez a vád szolgáltatta az indokot az amerikai katonai akciókhoz.
Az iráni állami televízió beszámolói szerint robbanásokat hallottak a Hormuzi-szoros északi részén fekvő Kesm-szigeten. Az amerikai támadások érintették Bandar Abbász és Csabahár kikötővárosokat, valamint Dzsaszkot és Sziriket, melyek mind fontos tengeri csomópontok. Emellett a dél-iráni Dzsiroft reptere is célponttá vált, ami a légiközlekedési infrastruktúra elleni fellépést jelzi.
Donald Trump amerikai elnök a közösségi médiában ismételten figyelmeztette Iránt, kijelentve, hogy amennyiben Teherán válaszol az amerikai támadásokra, az Egyesült Államok még keményebben fog fellépni. Erre válaszul az iráni Forradalmi Gárda közleményt adott ki, amelyben kijelentette, hogy az Egyesült Államok meg fogja bánni a légicsapásokat. Ez a kölcsönös fenyegetőzés tovább fokozza a feszültséget a két ország között.
Eközben Maszúd Peszeskján iráni elnök, aki a kirgizisztáni regionális csúcson tartózkodott, egy mérsékeltebb hangnemet ütött meg. Kijelentette, hogy amennyiben Amerika tartja magát a júniusban kötött szándéknyilatkozathoz, Irán is hasonlóan fog eljárni. Azonban a nyilatkozat aláírása óta nem sok előrelépés történt a béketárgyalások terén, és a fegyverszünet is rendkívül ingatagnak bizonyul, ami a diplomáciai megoldás nehézségeit mutatja.
Mohammad Baker Kalibaf, az iráni házelnök szavai ismételten Irán eltökéltségét hangsúlyozták. Kijelentette: „Ha az ellenség azt akarja, hogy ne exportáljunk olajat a Perzsa-öbölből, senki sem fog tudni olajat exportálni.” Ez a kijelentés egyértelműen arra utal, hogy Irán kész megakadályozni a Hormuzi-szoroson keresztüli olajszállítást, amennyiben saját olajexportját korlátozzák, ami súlyos globális gazdasági következményekkel járhat. A helyzet továbbra is rendkívül feszült, és a felek közötti párbeszéd hiánya, valamint a katonai akciók folytatódása aggodalomra ad okot a régió stabilitása szempontjából.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása