A Bászna Gabona Zrt. károsultjainak állami kártalanítását érintő jogszabályi háttér módosítására tesz javaslatot az Országgyűlés elé terjesztett indítvány. A kedden, az Országgyűlés honlapján közzétett tervezet szerint az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló jogszabály kiegészülne a Bászna Gabona Zrt. károsultjainak rendkívüli állami kárrendezésével kapcsolatos átmeneti szabályokkal. Ez a jogalkotási lépés azért vált szükségessé, mert a korábban hatályos, januári kormányrendelet a háborús veszélyhelyzet megszűnésével, május 14-én hatályát vesztette. A rendelet hatályvesztése jogi vákuumot teremtett a kártalanítási folyamat utólagos ellenőrzésének tekintetében, ami a mostani törvénymódosítással orvosolható.
A javaslat indoklása részletesen kifejti, hogy a Bászna Gabona fizetésképtelensége miatt januárban született kormányrendelet határozta meg a kárt szenvedett természetes személyek, valamint kis- és mikrovállalkozások kártalanításának eljárását. Ez a rendkívüli intézkedés a mezőgazdasági szektor stabilitásának megőrzését és a bajba jutott gazdálkodók gyors megsegítését célozta. Azonban a veszélyhelyzet megszűnésével jelenleg nincsenek érvényben azok a rendelkezések, amelyek lehetővé tennék a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) számára, hogy hatósági ellenőrzés keretében utólagosan vizsgálja a kárrendezésben részesült károsultaknál a felszámolási eljárásba hitelezőként való bejelentkezés tényét, valamint az állami kárrendezés igénylésekor tett nyilatkozatok valóságtartalmát. Ezen ellenőrzési mechanizmus hiánya potenciális visszaélésekhez vezethetne, ezért a törvénymódosítás célja, hogy az adóhatóság számára a veszélyhelyzet megszűnését követően is biztosítsa az utólagos hatósági ellenőrzési jogosultságot. Ezáltal garantálható a kárrendezési folyamat integritása és az állami források jogszerű felhasználása.
A tervezett jogszabálymódosítás egy másik kiemelt fontosságú pontja, hogy rögzíti a duplán kapott összegek visszafizetésének kötelezettségét. Amennyiben egy károsult méltányossági kárrendezésben részesült az államtól – amely a gyors segítségnyújtást szolgálta –, és emellett a Bászna Gabona Zrt. felszámolási eljárása során is megtérült a követelése, akkor a felszámolásból kapott összeget vissza kell fizetnie a Magyar Államkincstárnak. Ez a rendelkezés a méltányossági alapon nyújtott állami segítség és a felszámolási eljárásból származó megtérülés közötti koordinációt hivatott biztosítani, elkerülve a jogosulatlan gazdagodást és a közpénzekkel való felelőtlen bánásmódot. A szabályozás egyértelművé teszi, hogy az állami kártalanítás kiegészítő jellegű, és nem helyettesíti a felszámolási eljárás során érvényesíthető követeléseket.
A Bászna Gabona Zrt. ügye már korábban is nagy nyilvánosságot kapott, súlyos gazdasági és jogi következményekkel járt. A cég csődbe ment, és december óta nem tudta kifizetni alkalmazottait, ami jelentős nehézségeket okozott a munkavállalóknak és a partnereknek egyaránt. Az eset kapcsán a rendőrség sikkasztás miatt indított nyomozást, feltárva a cég működésével kapcsolatos szabálytalanságokat. Nem sokkal később a Nyíregyházi Járásbíróság letartóztatta a Bászna Gabona Zrt. vezérigazgatóját, akit csaknem tízmilliárd forintos sikkasztással gyanúsítanak. A gyanú szerint a vezérigazgató 2025 márciusa és decembere között több gazdasági társasággal is kötött adásvételi szerződéseket, azonban a vevők által rábízott termékek jelentős részét nem szállította le. Ezzel a cselekedetével mintegy 10 milliárd forinttal károsította meg a sértetteket, ami az ügy súlyosságát és a kárrendezés szükségességét is aláhúzza.
A károsultak állami kárrendezése február végén zárult le, biztosítva a bajba jutott termelők és vállalkozások számára a gyors segítséget egy rendkívüli kormányzati intézkedés keretében. Ezt követően, júniusban rendelték el a Bászna Gabona Zrt. felszámolását, amelynek keretében a hitelezői igények rendezésére kerül sor a jogszabályi előírásoknak megfelelően. A mostani törvénymódosítás tehát a már lezajlott kárrendezési folyamat jogi stabilitását és utólagos ellenőrizhetőségét hivatott garantálni, valamint tisztázni a kettős megtérülés esetére vonatkozó szabályokat, ezzel is hozzájárulva a jogbiztonsághoz és a közpénzek védelméhez.
A jogszabályi rendezés végső célja, hogy a jövőben is biztosított legyen a hasonló esetek átlátható és ellenőrizhető kezelése, megakadályozva a visszaéléseket és védve az állami forrásokat. Az intézkedés hozzájárul a mezőgazdasági szektorban működő vállalkozások és termelők bizalmának fenntartásához, garantálva, hogy a rendkívüli helyzetekben nyújtott állami segítségnyújtás célzott, hatékony és igazságos maradjon, miközben a felelősségre vonás is érvényesül.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása