A kormányzat friss rendelete értelmében számos, korábban kiemelt státuszú beruházás elveszíti különleges jogállását, ami a gyorsított hatósági eljárási rend végét jelenti. A Magyar Közlönyben megjelent jogszabály többek között a Margitszigeti Nemzeti Tenisz Versenyközpontot, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központot és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyes ingatlanfejlesztéseit érinti. A döntés nem csupán a jövőbeni projektekre, hanem a már folyamatban lévő közigazgatási ügyekre is kiterjed, jelentős változást hozva az érintett beruházások életében.
A 2026. szeptember 1-jén kihirdetett 140/2026. (IX. 1.) Korm. rendelet megszünteti a korábban biztosított kiemelt státuszt és az ahhoz kapcsolódó gyorsított, különös hatósági eljárási szabályokat számos beruházás esetében. Ez a jogszabály teljes egészében hatályon kívül helyez három korábbi kormányrendeletet, amelyek speciális jogi környezetet biztosítottak az érintett projekteknek. A rendelet kulcsfontosságú eleme, hogy a hatályon kívül helyezett szabályokat a már folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben sem lehet tovább alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a változás azonnal érvényesül, függetlenül az eljárás aktuális fázisától, és nem csupán a jövőbeni, újonnan indított eljárásokra vonatkozik.
A kormányzati lépés hátterében egy korábbi kormányhatározat áll, amely Magyarország egyes kiemelt beruházásainak teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatát rendelte el. Ennek az átfogó elemzésnek az eredményeként a kabinet szükségesnek látta a jogszabályi környezet módosítását, illetve egyes korábbi rendelkezések hatályon kívül helyezését. A korábbi szabályozás értelmében bizonyos projektek kiemelt beruházássá, az azokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek pedig kiemelt jelentőségű üggyé minősültek. Ez a státusz lehetővé tette a gyorsított engedélyezési eljárásokat, a rugalmasabb szabályozást és a hatékonyabb végrehajtást, jelentős előnyöket biztosítva a fejlesztők számára.
A kiemelt státusz megszüntetése alapvetően megváltoztatja az érintett beruházások adminisztratív és jogi kezelését. A projektek a jövőben a normál, általános közigazgatási eljárási rend szerint fognak haladni, ami jellemzően hosszabb átfutási időt és szigorúbb szabályozási kereteket jelenthet. Ez a változás különösen érzékenyen érinti azokat a beruházásokat, amelyek már elindultak, de még nem fejeződtek be, mivel a korábbi gyorsított vagy eltérő eljárási rend már nem alkalmazható rájuk. A döntés rávilágít a kormányzati prioritások átrendeződésére, és a beruházási politikában bekövetkezett esetleges változásokra, amelyek a hatékonyság és a transzparencia növelését célozhatják. A beruházók számára ez új tervezési kihívásokat jelenthet, mivel a korábbi, kedvezményes eljárásokra épülő ütemterveket felül kell vizsgálniuk.
A rendelet nem csupán önálló jogszabályokat helyez hatályon kívül, hanem több korábbi beruházási rendeletet is módosít, finomítva a meglévő szabályozási kereteket. Így például változások történnek a gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtő beruházások kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 141/2018-as kormányrendeletben, valamint az egyes beruházásokkal összefüggő hatósági ügyek kiemeléséről szóló 83/2021-es kormányrendeletben is. Ezekből a jogszabályokból egyes sorok, mellékletek és különös rendelkezések kikerülnek, ami a gyakorlatban az érintett projektekre vonatkozó speciális előírások megszűnését jelenti. Emellett a rozsdaövezeti akcióterületekről szóló szabályozás is módosul, egyes korábbi rendelkezések törlésével és két új azonnali akcióterület beemelésével, ami új lehetőségeket nyithat meg a városfejlesztés területén. A rendelet 2026. szeptember 2-án lép hatályba, így az érintetteknek rövid idő áll rendelkezésükre a változásokhoz való alkalmazkodásra.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása