A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss, részletes adatai szerint a magyar gazdaság a második negyedévben a vártnál kedvezőbben teljesített. Az előzetesen közölt 0,4 százalékos negyedéves növekedés 0,5 százalékra módosult, ami a gazdaság növekedési pályán maradását jelzi. Különösen figyelemre méltó az aszály hatásától megtisztított teljesítmény, amely négy éve nem látott lendületet mutat.
A KSH mai részletes GDP-jelentése szerint a magyar gazdaság második negyedéves teljesítménye felülmúlta az előzetes várakozásokat. Az előző negyedévhez viszonyított szezonálisan és naptárhatással kiigazított növekedés 0,4 százalékról 0,5 százalékra emelkedett. Az éves alapú nyers növekedési adat változatlanul 1,7 százalék maradt.
A részletes adatokból egyértelműen kiderül, hogy a gazdasági lassulás hátterében elsősorban a mezőgazdasági szektor gyengélkedése állt. Az aszályos időjárás a vártnál is erőteljesebben nyomta rá bélyegét a bruttó hazai termékre. Számítások szerint az agrárszektor nélkül a második negyedévben a negyedéves GDP-növekedés elérte volna az 1 százalékot, ami az elmúlt négy év legerősebb adata.
Sőt, ha a mezőgazdaság nélkül számított reál-GDP-t vizsgáljuk, akkor a magyar gazdaság teljesítménye most először haladta meg a 2022-ben elért csúcsot. Ez a tény arra utal, hogy az ipari és szolgáltató szektorok robusztusabb növekedést mutattak, mint amit az összesített adatok elsőre sugalltak. A felülvizsgálat tehát egy sokkal kedvezőbb képet fest a gazdaság alapvető állapotáról.
Az előzetes adatközlés idején a második negyedéves GDP-növekedés megítélése kettős volt. Egyrészt a 0,4 százalékos bővülés elmaradt az előző negyedévi 0,8 százaléktól, ami lassulást jelentett a növekedési ütemben. Másrészt viszont az elmúlt négy évben csupán három alkalommal volt ennél erősebb negyedéves növekedés tapasztalható, ráadásul ez volt az ötödik egymást követő negyedév, amikor a gazdaság bővülést mutatott.
Ez a folyamatos növekedés megerősítette azt a feltételezést, hogy a magyar gazdaság sikeresen kilépett a stagnáló időszakából. Fontos megjegyezni, hogy a KSH nem új gazdasági teljesítményt fedezett fel, hanem a szezonális igazítás módszertanának finomítása vezetett a felfelé irányuló korrekcióhoz. Ez a technikai jellegű módosítás pontosabb képet ad a gazdaság tényleges állapotáról.
A részletes adatok ismeretében sokkal árnyaltabbá vált a növekedési kép, különösen a mezőgazdaság szerepének megértésével. Az agrárszektor teljesítménye jelentős mértékben befolyásolta az összesített adatokat, elfedve a gazdaság más területein tapasztalható erőteljesebb bővülést. Ez a felismerés kulcsfontosságú a gazdaság valós állapotának felméréséhez.
A KSH többféle negyedéves GDP-mutatót is publikál, melyek közül a legfontosabbnak az előző negyedévhez viszonyított, szezonálisan és naptárhatással kiigazított (qoq) index számít. Ez a mutató Európa-szerte elfogadott standard, és a rövid távú konjunktúra-jelzőszámként rendkívül hasznos, annak ellenére, hogy a szezonális igazítás miatt utólagos változások előfordulhatnak.
Az előző év azonos negyedévéhez viszonyított (éves, yoy) indexek közül a szezonálisan és naptárhatással egyaránt igazított (swda) mutató kiemelt figyelmet kap. Ennek oka, hogy a munkanapok száma jelentősen befolyásolhatja a teljesítményt, és az Eurostat is ezt a számot hivatkozza a nemzetközi összehasonlítások megkönnyítése érdekében. A kiigazítatlan éves indexet pedig az elemzői előrejelzésekkel való összehasonlítás miatt érdemes figyelemmel kísérni.
A felülvizsgált GDP-adatok megerősítik, hogy a magyar gazdaság ellenállóbb lehetett a külső sokkokkal szemben, mint azt az elsődleges adatok sugallták. Az aszály okozta mezőgazdasági visszaesés ellenére a gazdaság többi szegmense jelentős növekedési lendületet mutatott. Ez a kedvező kép alapul szolgálhat a jövőbeli gazdasági előrejelzések finomításához.
A nem agrár szektorok erős teljesítménye bizakodásra ad okot a gazdasági növekedés fenntarthatóságát illetően. A gazdaság képes volt túlszárnyalni a korábbi csúcsokat a mezőgazdaság nélkül, ami a diverzifikáltabb és stabilabb növekedési alapokra utal. Ez a trend potenciálisan pozitívan befolyásolhatja a befektetői hangulatot és a gazdaságpolitikai döntéseket is.
A részletes adatok elemzése rávilágít arra, hogy a gazdasági folyamatok mélyebb megértéséhez elengedhetetlen a szektorális bontás. Az agrártermelés volatilitása továbbra is kihívást jelenthet, de a többi ágazat ereje kompenzálhatja ezt. A gazdaság tehát növekedési pályán maradt, és az alapvető lendület erősebbnek bizonyult, mint azt korábban gondolták.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása