Az Otthon Start Program (OSP), amely 2025. szeptember 1-jén indult, jelentősen átalakította a magyar lakáspiacot az első évében. A kezdeményezés célja az első otthonukat keresők támogatása volt kedvező hitelfeltételekkel, ami a jelzáloghitel-aktivitás jelentős növekedéséhez vezetett. 2026 augusztusának közepéig a program 56 ezer hitelszerződést segített elő, összesen 2000 milliárd forint értékben, túlszárnyalva a kezdeti piaci várakozásokat.
Az Otthon Start Program az első otthonukat keresőknek kínált kedvező feltételeket, legfeljebb 50 millió forintos, 25 éves futamidejű, fix 3 százalékos kamatozású hitellel, akár 10 százalékos önerő mellett. A program szélesre nyitotta a jogosultak körét az elsőlakás-vásárló fogalmának tág meghatározásával. Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László szerint a jegybanki adatok visszaigazolták a program indulásakor várt 60-70 ezer szerződéses számot.
A Magyar Nemzeti Bank összesítése alapján 2026 augusztus közepéig 56 ezer Otthon Start hitelszerződést írtak alá, melyek értéke elérte a 2000 milliárd forintot. Ez az átlagos 35 millió forintos hitelösszeg jelentősen meghaladja a CSOK Plusz és a piaci lakáshitelek átlagát.
A program népszerűségét három fő tényező magyarázza. Egyrészt a viszonylag laza jogosultsági feltételek, amelyek nem kizárólag a klasszikus értelemben vett elsőlakás-vásárlókat célozták meg. Másrészt a jelentős kamatelőny, hiszen az OSP 3 százalékos kamata jóval kedvezőbb volt a 2026 nyarán jellemző 6-6,5 százalékos piaci átlagnál. Ez egy átlagos hitelnél akár 20 millió forintos megtakarítást is jelenthetett a futamidő alatt.
Harmadrészt a program előtti lakáspiaci helyzet: 2010 óta a lakásárak megnégyszereződtek Magyarországon, ami különösen nehéz helyzetbe hozta az ingatlantulajdonnal nem rendelkezőket. Az Otthon Start így belépőjegyet biztosított egy olyan piacra, ahonnan az önerővel nem rendelkezők korábban kiszorultak.
A program társadalompolitikai célja részben teljesült, hiszen az elsőlakás-vásárlók aránya jelentősen nőtt: Budapesten 25-ről 40 százalékra, országosan pedig 15-20 százalékról 35-40 százalék közelébe emelkedett. A tipikus igénylő 33-34 éves volt, ami azt mutatja, hogy a program olyan fiataloknak is segített lakáshoz jutni, akik egyébként hosszú ideig az albérletpiacon maradtak volna.
Az OSP bejelentése már a tényleges indulás előtt is érezhető hatást gyakorolt a piacra. 2025 júliusában a bejelentést követően augusztusban országosan 50,6 százalékkal nőtt az eladó lakóingatlanok iránti telefonos érdeklődés az előző évhez képest. Ez a hirtelen megnövekedett fizetőképes kereslet azonnali áremelkedéshez vezetett, mivel az eladók beárazták a várható keresletet. Ez a jelenség megerősítette azt a közgazdasági összefüggést, hogy szűk kínálatú piacon az új vásárlóerő rövid távon inkább áremelkedést, semmint több lakást eredményez.
Az első, heves keresleti hullám azonban nem bizonyult tartósnak. Balogh László szerint a bejelentés előrehozta azoknak a vásárlását, akik már közel álltak az adásvételhez és rendelkeztek elegendő önerővel. Miután ez a kör belépett a piacra, a kereslet fokozatosan normalizálódott: 2026 első nyolc hónapjában 18 százalékkal kevesebb érdeklődést regisztráltak az eladó lakóingatlanok iránt, mint az előző év azonos időszakában.
Az árak emelkedésének üteme is lassult. Míg 2025-ben közel 20 százalékos volt az éves drágulás, addig 2026 nyarára országosan 11-12, Budapesten pedig 8-9 százalékra mérséklődött. Sőt, havi szinten már csökkenések is megjelentek. Az MNB adatai szerint 2025-ben országosan 23,5 százalékkal emelkedtek a lakásárak, reálértelemben 19 százalékkal, ami az elmúlt negyedszázadban példátlan volt. A jegybank modellje alapján 2025 végén a lakások ára 22,5 százalékkal haladta meg a gazdasági fundamentumok által indokolt szintet.
A piac lehűlése nem a megfizethetőség problémájának megoldását jelzi, hanem azt, hogy egyre több háztartás érte el pénzügyi korlátait. A területi különbségek továbbra is jelentősek, Budapesten 1,41 millió forint volt az átlagos négyzetméterár 2026 augusztusában, míg Salgótarjánban mindössze 312 ezer forint. A lakáspiac és a hitelpiac 2026-ra látszólag ellentétes irányba mozdult el: a tranzakciószám és az érdeklődés csökkent, miközben a bankok rekordmennyiségű lakáshitelt helyeztek ki.
A BiztosDöntés.hu szakértője, Gergely Péter szerint 2025 szeptembere és 2026 júniusa között 1726 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket, és az egy év alatt kihelyezett Otthon Start hitelek összege meghaladhatta a 2000 milliárd forintot. 2026 első felében önmagában 1577 milliárd forint értékű új szerződés született, ami közel kétszerese az előző év azonos időszakának. Júniusban új havi rekord dőlt meg 282 milliárd forinttal, és 10 164 szerződésre 2022 májusa óta nem volt példa.
A felfutás mögött nem egyszerűen több lakásvásárlás, hanem jóval több hitel áll: az egy ügyletre jutó átlagos lakáshitel összege egy év alatt 19,7 millióról 27,3 millió forintra emelkedett, az Otthon Start esetében pedig körülbelül 35 millió forint volt. Az MNB adatai szerint a program ügyfelei átlagosan a vételár 71,1 százalékát fedezik hitelből.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása