A parlament elé került a 2026-os költségvetés módosító javaslata, amelyet a Pénzügyminisztérium dolgozott ki. A 125 oldalas dokumentum egyik legfontosabb kérdése, hogy a közfinanszírozott egészségügyi rendszer milyen mértékű állami finanszírozásbővülést kap. Ez a kérdés különösen aktuális, mivel a Tisza Párt korábban jelentős ígéreteket tett az ágazat finanszírozásával kapcsolatban.
A benyújtott módosított költségvetés konkrét számokat tartalmaz az egészségügyi kiadásokra vonatkozóan. Az Egészségbiztosítási Alap eredeti 4945 milliárd forintos előirányzata 5112 milliárd forint fölé emelkedik. Ez 167 milliárd forintos többletet jelent az eredeti 2026-os tervekhez képest.
Ha a módosított 2026-os előirányzatot a 2025. évi tényleges kiadásokkal vetjük össze, akkor 210 milliárd forintos növekedés azonosítható. Ez az 5112 milliárd forintos összeg a tavalyi 4902 milliárd forintos tényleges teljesítéshez képest nyújt többletet. A gyógyító-megelőző kassza esetében a 3004 milliárd forintos új terv 88 milliárd forinttal haladja meg a 2025-ös tényleges költést.
A Tisza Párt a választások előtt és után is következetesen azt ígérte, hogy évente plusz 500 milliárd forintot fordít a magyar egészségügyre. Magyar Péter többször is megerősítette ezt az azonnali és éves többletforrásra vonatkozó vállalást. Hegedűs Zsolt, a párt egészségügyi szakpolitikusa, majd miniszterjelöltje is hasonlóan nyilatkozott, hangsúlyozva az első kormányzati évben biztosítandó 500 milliárd forintos növelést, és a GDP 7%-ára történő emelést 2030-ra.
Szakértők már korábban is kétségeket fogalmaztak meg az évi 500 milliárd forintos többletforrás előteremtésének és fenntarthatóságának megvalósíthatóságával kapcsolatban. Hegedűs Zsolt későbbi nyilatkozataiban már inkább általánosan fogalmazott az 500 milliárd forintos szükségességről. Egy hónappal ezelőtti interjújában pedig már nem említett konkrét összeget az idei költségvetés kapcsán, de ígéretet tett a források biztosítására az EU-s pénzek felszabadulására hivatkozva.
Svéd Tamás, a tárca parlamenti államtitára is megerősítette, hogy az ígért plusz 500 milliárd forintnak meg kell lennie, mivel az egészségügy súlyosan alulfinanszírozott. Kijelentette, hogy amennyiben a források nem érkeznek meg, a vállalásokat nem tudják teljesíteni. Ezek a nyilatkozatok felfokozott várakozásokat keltettek az ágazatban.
A benyújtott költségvetési javaslat alapján az egészségügy finanszírozásának növekedése több szempontból is vizsgálható, és az eredmények eltérőek. Az Egészségbiztosítási Alap kiadási előirányzatának 210 milliárd forintos emelése a 2025-ös tényleges költéshez képest tűnik a legreálisabb növekedési mutatónak. Ez az összeg jelentős, de elmarad a korábban kommunikált 500 milliárd forintos ígérettől.
Fontos megjegyezni, hogy az összevont szakellátás esetében valóban kimutatható egy kereken 500 milliárd forintos növekmény, ha a 2026-os módosított előirányzatot a 2025. évi eredeti előirányzathoz hasonlítjuk. Azonban az előző kormány már 451 milliárd forinttal emelte ezt az összeget 2026-ra, így ez nem az a friss, új 500 milliárd forintos többlet, amit a Tisza Párt ígért. A különböző összehasonlítási alapok miatt nehéz egyértelműen meghatározni a tényleges többletforrás mértékét.
Az egészségügyi ágazat számára a finanszírozás mellett a bérkérdés is kiemelt fontosságú. A szakdolgozóknak ígért 20-25%-os béremelés nyomai és hatásai azonban még nem találhatók meg a módosított költségvetésben. Ez azt jelenti, hogy a béremelések finanszírozása vagy későbbi döntések tárgyát képezi, vagy más forrásból kell azt biztosítani.
Az új költségvetési tervezet tehát részlegesen válaszol az egészségügy finanszírozásával kapcsolatos kérdésekre. Bár az ágazat többletforrást kap, annak mértéke és forrása eltér a korábbi politikai ígéretektől. A jövőben várhatóan további részletek derülnek ki a finanszírozás és a béremelések pontos ütemezéséről és forrásairól.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása