A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Irodája bejelentette, hogy feljelentést tesz a közmédia korábbi, állítólagosan törvénytelen irányítása miatt. Az átvilágítás során előkerült belső dokumentumok, levelezések és nyilatkozatok alapján részletes kép rajzolódott ki az intézmény politikai felügyeletéről és Várhegyi Attila, Fideszhez köthető politikus és üzletember vezető szerepéről.
Az átvilágítás során feltárt információk arra utalnak, hogy a közmédiát valójában Várhegyi Attila irányította, aki tanácsadóként volt szerződtetve. A vádak szerint átvette a hivatalos vezetők jogköreit, helyettük döntött tartalmi, személyzeti és gazdasági ügyekben, és jóváhagyása nélkül a hivatalosan felelős személyek sok esetben nem mertek döntéseket hozni.
A közlemény szerint Várhegyi Attila nem csupán irányította a közmédiát megfelelő törvényi felhatalmazás és elszámoltatható felelősség nélkül, hanem ő volt a kapocs az ország politikai vezetése és a közmédia között. Állítólag közvetítette a kormánytagok és más fideszes politikusok akaratát a közmédia felé, és képviselte az intézményt a kormányzati szereplők irányába. A Duna Médiaszolgáltató álláspontja szerint Várhegyi működése egyértelműen bizonyítja, hogy a törvény szerinti politikai befolyástól független közmédia valójában szoros politikai felügyelet alatt állt.
Várhegyi Attila állítólag nemcsak informális hatalma gyakorlásakor lépte túl a törvényi és szabályozási kereteket, hanem az általa elfogadott juttatásokkal is. Példaként említették, hogy a közmédia éveken át sofőrt biztosított számára, miközben az érintett személyt „rendezvényszervező” munkakörben alkalmazták, ezzel leplezve a valóságot a cég hivatalos irataiban.
Mivel ez a működési modell nem tekinthető törvényesnek, a közmédia vezetése feljelentést tesz, és Papp Gábor ügyvédet bízta meg a szükséges jogi lépések megtételével. A bejelentéshez egy kilencoldalas dokumentumot is csatoltak, amely részletes magyarázatokkal, konkrét iratokkal és az MTVA tulajdonát képező levelek részleteivel mutatja be Várhegyi Attila döntéshozó szerepét.
A dokumentum szerint Várhegyi Attila éveken keresztül döntött tartalmi kérdésekről, személyi ügyekről és intézményi erőforrások használatáról. Heti rendszerességgel tartott értekezleteket, ahol Papp Dániel vezérigazgató és más vezetők folyamatosan beszámoltak neki a legapróbb ügyekről is, szövegeket és döntési javaslatokat küldtek hozzá, megvárva jóváhagyását, majd végrehajtva utasításait. A megbízási díja 2019-ben havi bruttó 1,5 millió forint volt, ami 2023-tól nettó 3,5 millió forintra emelkedett.
Várhegyi Attila 1989-ben csatlakozott a Fideszhez, majd 1990-ben Szolnok alpolgármesterévé, 1991 és 1998 között pedig polgármesterévé választották. 1994-ben a párt országos választmányának elnöke lett, ezt a tisztséget 2002 májusáig töltötte be.
1998-ban országgyűlési képviselői mandátumot szerzett a Fidesz országos listájáról, és az első Orbán-kormányban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkáraként tevékenykedett. 2001-ben a Budakörnyéki Bíróság első fokon hanyag kezelés vétségében bűnösnek mondta ki, és 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, mire Várhegyi még aznap lemondott államtitkári tisztségéről.
A Pest Megyei Bíróság másodfokon 1 év, 2 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt, továbbá félmillió forint pénzbüntetést is kapott. Ez a büntetőügy az 1995-ben, szolnoki polgármesterként aláírt önkormányzati telekeladásokhoz kapcsolódott, és 2002-ben lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról is.
Ezt követően Várhegyi Attila nem töltött be választott közjogi tisztséget, de egy ideig a Fidesz apparátusában maradt, pártigazgatóként, majd kampányigazgatóként dolgozott 2006 májusáig. 2008-ban az Első Magyar Média Holding Zrt. vezérigazgatójává nevezték ki, majd 2012-ben a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) féléves szerződést kötött az általa vezetett Prestige Média Kft. kommunikációs ügynökséggel. 2020-ban megvásárolta a Hollóházi Porcelángyárat.
Az ügy rávilágít a közmédia függetlenségének és pártatlanságának alapvető kérdésére, különösen a törvényileg előírt politikai befolyástól való mentesség szempontjából. A feltárt információk azt sugallják, hogy a hivatalos struktúrák ellenére informális csatornákon keresztül valósult meg a politikai felügyelet, ami komoly aggályokat vet fel a közszolgálati média integritásával kapcsolatban.
A közmédia működésének átláthatósága és elszámoltathatósága kiemelten fontos közérdek, hiszen feladata a hiteles és pártatlan tájékoztatás biztosítása a társadalom számára. Az ilyen jellegű vádak alááshatják a közbizalmat az intézmény iránt, és megkérdőjelezhetik annak képességét, hogy objektíven szolgálja a nyilvánosságot.
A feljelentés nyomán várhatóan büntetőeljárás indul, amelynek során a bíróság feladata lesz megállapítani a felelősséget és a feltételezett jogsértések mértékét. A jogi lépések tisztázhatják az intézmény korábbi működésének törvényességét és a hatalomgyakorlás módját.
Az ügy kimenetele befolyásolhatja a közmédia jövőbeli irányítási gyakorlatát és a politikai befolyás elleni védekezés mechanizmusait. A nyilvánosság számára kulcsfontosságú, hogy a közmédia működése transzparens és a törvényi előírásoknak megfelelő legyen, ezzel biztosítva a független tájékoztatást.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása