{ "cim": "Utvær világítótorony: háborús romoktól a norvég bankjegyig", "bevezeto": "Norvégia legnyugatibb világítótornya, az utværi, egykor súlyos károkat szenvedett a második világháborúban, ma mégis az 50 koronás bankjegyet díszíti, ezzel is megörökítve a tengeri nemzet történelmét és ellenállását.", "cikk_html": "Norvégia festői, fjordokkal és szigetekkel szabdalt partvidéke több mint kétszáz világítótoronynak ad otthont, melyek közül az első már 1655-ben megkezdte működését. Ezen létesítmények között kiemelkedő szerepet tölt be az Utvær szigetcsoporton található, az ország legnyugatibb világítótornya.
Történelme során nemcsak a tengerészeknek mutatott utat, hanem a második világháború pusztításait is túlélte, hogy ma már Norvégia egyik bankjegyén is megjelenjen, szimbolizálva a nemzet tengeri örökségét és ellenállását.Mi történt?Az Utvær világítótorony 2018 óta díszíti a norvég 50 koronás bankjegyet, miután a Norvég Nemzeti Bank 2017 és 2019 között új bankjegysorozatot vezetett be. Ez a váltás tematikai megújulást hozott, mivel a korábbi papírpénzeken kulturális és tudományos hírességek arcképei szerepeltek, míg az új sorozat teljes egészében a tengeri tematika köré szerveződik.
Az 50 koronáson kívül a többi címlet is tengeri motívumokat ábrázol, például tajtékzó hullámot, tőkehalat, mentőhajót és viking hajót.Az utværi torony kiválasztása nem egyedi jelenség a világon, hiszen más országokban is találhatók hasonló építmények bankjegyeken. Hollandiában az 1985-ben kibocsátott 250 guldenes is ábrázolt ilyen létesítményt, és egészen az euró 2002-es bevezetéséig törvényes fizetőeszköz volt.
Makaón és Marokkóban pedig ma is forgalomban lévő bankók viselnek világítótorony-ábrázolást, jelezve ezen építmények globális kulturális jelentőségét.HáttérNorvégia partvonala, melynek hossza a különböző számítások szerint 25 ezer és 100 ezer kilométer között mozog, az 1190 fjord és mintegy 50 ezer sziget által formálva a világ egyik legkülönlegesebb földrajzi képződménye. A part menti világítótornyok évszázadok óta elengedhetetlenek a biztonságos hajózáshoz, közülük a legnyugatibb az Utvær szigetcsoporton áll.
A mindössze 0,2 négyzetkilométeres szigeten található, 1900-ban épült piros, öntöttvas torony 31 méter magas, fénysugara 45 méterrel a tengerszint felett pásztázza az óceánt, 30 másodpercenként felvillanó fénye pedig akár 35 kilométeres távolságból is látható.Az Utvær térsége már a viking korban is jelentős volt, elsősorban a halászat révén biztosított megélhetést. III.
(Keménykezű) Harald, az utolsó nagy viking király 1066-ban innen indult Anglia meghódítására, és flottájának egy része Utværből vágott neki a tengernek. A világítótorony építésekor kettős célt szolgált: part menti jelzőfényként működött, és egyben a Sognefjord felé vezető utat is mutatta, lencséjét Párizsból szállították ide.Miért fontos?Az Utvær világítótorony sorsa a második világháborúban majdnem megpecsételődött, annak ellenére, hogy ekkoriban a norvég partok mentén egyetlen világítótorony sem működött.
Már 1940-41-ben kialakítottak egy sziklába vájt óvóhelyet alatta, jelezve a közelgő veszélyt. 1944 elején a megszálló német erők stratégiai okokból elfoglalták Utvært, így a személyzetnek el kellett hagynia az épületet.Egy évvel később, 1945-ben, a létesítmény súlyosan megsérült egy angol légitámadás során.
A szövetségesek kettős céllal hajtották végre a bombázást: egyrészt a náci csapatmozgások megnehezítése, másrészt annak megakadályozása volt a cél, hogy a németek felfedezzék a norvég ellenállási mozgalom fegyverraktárát egy közeli szigeten. A légitámadás következtében a toronyból füstölgő romhalmaz lett, a lámpaházat és a lencsét szétlőtték, az állomás
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása