A kormány határozata alapján közel 2,5 milliárd forintot különítettek el a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) létrehozására és működésének elindítására. A hétfőn nyilvánosságra hozott kormányhatározat részletezi, hogy ez az összeg a 2026-os központi költségvetés Központi Maradványelszámolási Alapjából kerül átcsoportosításra az NVVH önálló költségvetési fejezetébe. Fontos kiemelni, hogy a forrás nem friss költségvetési pénz, hanem korábbi évekről megmaradt, fel nem használt előirányzatokat tartalmazó alapból származik. Az átcsoportosított összeg felhasználásáról elszámolási kötelezettség vonatkozik, és a fel nem használt részt vissza kell téríteni.
A hivatal finanszírozásának részletei szerint a 2,5 milliárd forintból mintegy 900 millió forintot a bérekre és azok járulékaira szánnak, 540 millió forintot dologi kiadásokra, amelyek a működéshez szükséges berendezéseket és eszközöket fedezik, míg több mint 1 milliárd forintot beruházásokra fordítanak. Emellett egy másik forrás szerint a Tisza-kormány által megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal megmaradt 2,3 milliárd forintos pénzét is az újonnan felálló intézmény kapja meg.
Az Országgyűlés augusztus 28-án választotta meg a hivatal vezetőit: Unger Anna Rózát, az ELTE Társadalomtudományi Karának docensét elnöknek, és Tasnády Katalint, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyészét nyomozati elnökhelyettesnek. A szavazás eredménye 137 igen, 7 nem szavazat és egy tartózkodás volt. Megbízatásuk hat évre szól, és 2026. szeptember 1-jén, kedden lép életbe.
Annak ellenére, hogy a vezetői pozíciók betöltésre kerültek, a hivatal egyelőre nagyrészt csak papíron létezik. Jelenleg nincs saját székhelye, alapító okirata, bankszámlája, KSH-azonosítója, működési szabályzata és állománya sem. Unger Anna, a hivatal elnöke a hétvégén az RTL-nek adott interjúban elmondta, hogy kedd reggel kezdi meg a szervezet felépítését. Tervei szerint mintegy 150 munkatársat venne fel, akiknek többségét a rendőrségtől, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) és az ügyészségtől kérné át vezényléssel, beosztással vagy kirendeléssel. Az elnök azt is jelezte, hogy az első ügyeket már kiválasztották, és az első vizsgálatok várhatóan még idén elindulnak.
A hivatal székhelye Magyar Péter bejelentése szerint a Markó utcába kerül, a Kúria korábbi helyére, a Legfőbb Ügyészség szomszédságába. Ez a helyszín szimbolikus jelentőséggel bírhat, mivel a Kúria kiköltözése után felszabaduló irodák átmeneti megoldást nyújthatnak az NVVH számára.
A négy elnökhelyettesi pozíció közül három – a vádemelésért felelős, a fellebbviteli és a közpénzügyi – betöltése még nem történt meg, mivel a kiírt pályázatokat eredménytelennek nyilvánították.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásának célja a közvagyon védelme és a jogállamiság erősítése. A hivatal feladata a közvagyon köréből jogellenesen kikerült vagyon felkutatása és visszaszerzése. Hatásköre kiterjed a közbeszerzések, állami támogatások, koncessziók, állami és önkormányzati cégek, valamint az uniós források és a hozzájuk kapcsolódó pénzmozgások, szerződéses és tulajdonosi láncok vizsgálatára. Az NVVH közvagyonvédelmi kockázatértékelést és vizsgálatot végezhet, felügyeletet rendelhet el, és keresetet indíthat. Büntetőügyekben bizonyos esetekben maga is nyomozhat, átveheti a nyomozás irányítását, vádat emelhet és a bíróság előtt képviselheti a közvádat. Munkája során joga van belépni a vizsgálathoz kapcsolódó helyiségekbe, irattárakba, raktárakba, szerverszobákba, átnézhet minden releváns iratot, nyilvántartást, szerződést, elektronikus adatrögzítőt, vizsgálhatja a felügyelet alá vont gazdálkodó szervezet fizetési számláját és pénzügyi eszközeit. Emellett kérheti a rendőrség, az ügyészség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vagy egyéb szerv közreműködését.
A hivatal a tervek szerint a kormánytól teljesen függetlenül fog működni, és kizárólag az Országgyűlésnek tartozik beszámolási kötelezettséggel. Vezetői és teljes személyi állománya kizárólag a jogszabályoknak lesz alárendelve, más szervtől vagy személytől nem fogadhatnak el utasítást, feladatot. Az elnöknek éves nyilvános beszámolót kell készítenie tevékenységéről az Országgyűlésnek. A szervezet vezetője és négy elnökhelyettese különleges rendőri védelem alatt áll majd, és mentelmi joggal rendelkezik.
A hivatal létrehozását az indokolja, hogy a legkonzervatívabb becslések szerint is mintegy harmincezer milliárd forintra tehető az az összeg, amely az elmúlt két évtizedben korrupciós bűncselekmények és jogellenes ügyletek révén az államtól magánzsebekbe vándorolt. Ez a hatalmas összeg az infrastruktúra, az oktatás vagy az egészségügy fejlesztését is szolgálhatta volna. A kormány eltökélt szándéka, hogy a lehető legtöbbet visszaszerezze ebből az eltulajdonított vagyonból, és ismét a nemzet javára fordítsa.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása