A kormány bejelentése szerint augusztus 31-ével tizenhat, felsőoktatási tevékenységet nem végző közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) felszámolása fejeződik be. Ez az intézkedés jelentős pénzügyi következményekkel jár, mivel legalább 1284 milliárd forint könyv szerinti értékű közvagyon kerül vissza közvetlen állami ellenőrzés alá. A kormányzati közlemény hangsúlyozza, hogy ezzel egy korábbi, átláthatatlannak ítélt rendszer ér véget, és egyúttal fontos akadály hárul el az uniós források hazahozatala elől.
A bejelentés értelmében a 16 alapítvány felszámolása határidőre, augusztus utolsó napjával zárul le. A folyamat eredményeként a korábban ezek az alapítványok által kezelt, összesen 1 billió 284 milliárd forint értékű közvagyon visszakerül az állam közvetlen felügyelete alá. A kormányzat álláspontja szerint ez a lépés hozzájárul az átláthatóság növeléséhez és megkönnyíti az Európai Unióból érkező pénzügyi támogatások lehívását.
Az államra visszaszálló vagyon összetételét tekintve a legnagyobb részt a vállalati részesedések teszik ki, melyek értéke meghaladja a 845 milliárd forintot. Emellett közel 162 milliárd forint pénzeszköz, 89 milliárd forint értékpapír és mintegy 88 milliárd forint ingatlan is visszakerül az állami tulajdonba. Az alapítványok közül a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kezelte a legnagyobb vagyont, közel 575 milliárd forint értékben, míg a MOL-Új Európa Alapítvány több mint 262 milliárd, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány pedig megközelítőleg 108 milliárd forinttal rendelkezett. Ez a három alapítvány együttesen az államra átszálló vagyon mintegy háromnegyedét kezelte.
A közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerét a kormányzati összegzés szerint az előző kormány építette ki. Ennek keretében jelentős állami vagyont és az ezekről szóló döntéseket emeltek ki a közvetlen állami ellenőrzés alól, és helyezték alapítványi kuratóriumok kezébe. A kormányzati közlemény kifogásolja, hogy ez a konstrukció hosszú távú önállóságot biztosított a szervezeteknek, miközben hatalmas közvagyonnal gazdálkodhattak.
A kialakult rendszer lehetővé tette, hogy jelentős közvagyonról egy kormányváltás után is a korábban kijelölt testületek dönthessenek. A most megszűnő alapítványok vezetésében az előző kormányzat több meghatározó szereplője is helyet kapott. Például a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumát Orbán Balázs, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványét Lázár János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványét Áder János, a Magyar Kultúráért Alapítványét pedig Demeter Szilárd vezette.
Az intézkedés jelentősége abban rejlik, hogy a több mint 1284 milliárd forint értékű közvagyon visszakerül a közvetlen állami ellenőrzés alá, ami a kormány szerint növeli az átláthatóságot és a felelősséget. A vagyon összetétele is kiemelten fontos, hiszen a vállalati részesedések, pénzeszközök, értékpapírok és ingatlanok együttesen hatalmas gazdasági erőt képviselnek. A három legnagyobb alapítvány által kezelt vagyon aránya is rávilágít az átalakítás méretére és súlyára.
A kormány állítása szerint az átalakítás nem érinti hátrányosan az érintett szervezetek tényleges tevékenységét. A szükséges programok és szolgáltatások továbbra is működnek, miközben a felesleges párhuzamosságok és indokolatlan szervezeti struktúrák megszüntethetők. Ez a lépés a kormány szerint hozzájárul a hatékonyabb és célorientáltabb közpénzfelhasználáshoz.
A kormányzati közlemény zárása szerint az államra visszaszálló vagyon esetében ismét világossá válik, ki felel érte, ki dönt a felhasználásáról, és mire fordítják azt. Ez az átláthatóbb felelősségi lánc a jövőben a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetőségét hivatott biztosítani. Az átalakítás hosszú távú célja a hatékonyabb állami vagyonkezelés és a közérdekű tevékenységek fenntartása, miközben a korábbi rendszer hiányosságait orvosolják.
Az intézkedés tehát nem csupán egy pénzügyi átrendezés, hanem egyben a kormányzati struktúrák és a közpénzek felhasználásának alapelveit érintő változás is. A cél a hatékonyabb és átláthatóbb működés biztosítása, valamint az uniós forrásokhoz való hozzáférés akadályainak elhárítása. A programok és szolgáltatások folyamatos működésének ígérete a stabilitás fenntartását célozza az átmeneti időszakban.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása