Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn a CNBC televíziós csatornán keresztül küldött rejtélyes üzenetet a pénzügyi piacoknak, miszerint meggyőződése, hogy a japán kormány és a japán jegybank (BOJ) olyan intézkedéseket fog hozni, amelyek a japán jen erősödéséhez vezetnek. Bessent nyilatkozatában azt is hangsúlyozta, hogy olyan információk birtokában van, amelyekkel a szélesebb piac jelenleg nem rendelkezik. Ez a megjegyzés különösen nagy figyelmet keltett a nemzetközi pénzügyi körökben, tekintettel a jen elmúlt időszakban tapasztalt jelentős gyengülésére és az amerikai kormányzat ezzel kapcsolatos aggodalmaira.
A pénzügyminiszter azonban nem részletezte, hogy pontosan milyen információra utal, és azt sem árulta el, hogy milyen konkrét lépéseket vár Tokiótól a japán fizetőeszköz felértékelődése érdekében. A nyilatkozat időzítése és tartalma azért bír különös súllyal, mert Washington az elmúlt hetekben nem csupán szóbeli támogatással, hanem konkrét pénzügyi beavatkozással is a jen mellé állt.
A japán fizetőeszköz július 23-án érte el negyvenéves mélypontját a dollárral szemben, amikor árfolyama 163,99-ig gyengült. Ez a történelmi mélypont sürgős cselekvésre ösztönözte a döntéshozókat. Válaszul erre a drámai gyengülésre, július 30-án és 31-én az Egyesült Államok és Japán összehangolt devizapiaci intervenciót hajtott végre. Egy ilyen mértékű és összehangolt beavatkozásra évtizedek óta nem volt példa, ami jól mutatja a helyzet súlyosságát és a két ország közötti szoros együttműködést a pénzügyi stabilitás fenntartásában.
A japán pénzügyminisztérium által pénteken közzétett adatok szerint Tokió július 30. és augusztus 26. között összesen 15,4 billió jen értékben avatkozott be a devizapiacon. Ez az összeg egyetlen hónapra vetítve történelmi rekordot jelent, ami rávilágít a japán kormányzat erőfeszítéseire a jen gyengülésének megállítása érdekében. Azonban az intervenció hatása viszonylag gyorsan kifulladt. Bár a jen augusztus 3-án rövid időre 155,23-ig erősödött, néhány napon belül ismét visszacsúszott 158 fölé a dollárral szemben, jelezve a piaci erők tartós nyomását.
Scott Bessent korábban azzal indokolta az amerikai részvételt a devizapiaci beavatkozásban, hogy a jen gyors és jelentős gyengülése az egész ázsiai régió piacainak destabilizációjával fenyegetett. Ez a magyarázat rávilágít arra, hogy az amerikai kormányzat nem csupán Japán gazdasági érdekeit tartja szem előtt, hanem a regionális stabilitást is, amely szoros összefüggésben áll a globális gazdasági környezettel.
A pénzügyminiszter mostani nyilatkozatának időzítése sem tűnik véletlennek. A japán jegybank júniusban 31 éves csúcsra, 1 százalékra emelte az irányadó kamatlábat, jelezve a monetáris politika szigorodását. Ezt követően júliusban viszont változatlanul hagyta a kamatot, ami némi bizonytalanságot okozott a piacon. A múlt héten azonban a japán jegybank részéről érkező, héja hangvételű megszólalások megerősítették a piaci várakozásokat. Ennek eredményeként a piac már szinte teljes egészében beárazta a szeptemberi kamatemelést. Egy ilyen lépés, azaz a kamatlábak további emelése, pontosan az a fajta intézkedés lenne, amely Bessent szerint a jen tartós erősödéséhez vezetne. A piaci szereplők most fokozott figyelemmel kísérik a japán jegybank következő lépéseit, amelyek döntőek lehetnek a jen jövőbeli árfolyamának alakulása szempontjából.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása