Vasárnap sikeresen felbocsátották a NASA legújabb generációs űrteleszkópját, a Nancy Grace Roman Űrteleszkópot (Roman Space Telescope). A floridai Cape Canaveral űrközpontból startolt, egy SpaceX Falcon Heavy hordozórakéta segítségével indult útjára a különleges műszer. A küldetés fő célja az univerzum legnagyobb rejtélyeinek, a sötét anyagnak és a sötét energiának a mélyreható vizsgálata.
Az autóbusz méretű teleszkóp a Földtől mintegy 1,6 millió kilométerre található, úgynevezett Lagrange-pontban, pontosabban az L2 pontban áll majd munkába. Ez a stabil gravitációs pont ideális helyszín a csillagászati megfigyelésekhez, mivel innen zavartalan kilátás nyílik az univerzumra, és itt működik a James Webb űrteleszkóp is.
A Roman űrteleszkóp a Hubble űrteleszkóppal megegyező méretű főtükörrel rendelkezik, azonban látómezeje százszor nagyobb annál. Ez a széles látómező lehetővé teszi, hogy a műszer hatalmas égterületeket térképezzen fel rendkívül gyorsan. Ötéves tervezett küldetése során több mint 50-szer akkora égboltot képes megfigyelni, mint amennyit a Hubble az első harminc évében. Képességei révén szupernóvák ezreit, bolygók tízezreit és csillagok tízmilliárdjait lesz képes megfigyelni.
A teleszkóp egyik fő feladata a sötét energia rejtélyének megfejtése. Ez az ismeretlen természetű jelenség felelős az univerzum gyorsuló tágulásáért. A jelenlegi kozmológiai modellek szerint a sötét energia az univerzum körülbelül 68 százalékát teszi ki. A Roman széles látómezejű műszerével szupernóvák fényét vizsgálva próbálja megérteni a sötét energia működését.
Emellett a sötét anyag kutatásában is kulcsszerepet játszik. A sötét anyag az univerzum tömegének mintegy 27 százalékát alkotja, és bár nem bocsát ki, és nem nyel el elektromágneses sugárzást, gravitációs hatása révén alapvető szerepet játszik a galaxisok kialakulásában és összetartásában. A Roman megfigyelései segíthetnek abban, hogy közvetett módon jobban megértsük ennek a láthatatlan anyagnak a természetét.
A Roman űrteleszkóp nem csupán a sötét univerzumot vizsgálja. Keresi majd a Naprendszeren kívüli bolygókat, az úgynevezett exobolygókat is, és várhatóan több tízezer új exobolygót fedez fel, köztük olyan típusokat is, amelyeket eddig még nem vizsgáltak. Emellett milliárdnyi galaxist térképez fel, és betekintést nyújt a szomszédos galaxisokban található csillagokba, a távoli galaxisok szupermasszív fekete lyukaiba, a csillagok és bolygók születési helyeibe, valamint a Naprendszerünk kisebb égitestjeibe.
A Roman az űrcsillagászat forradalmasítására készül, a Hubble és a James Webb űrteleszkópok tudományos felfedezéseire és technológiai vívmányaira építve. Naponta körülbelül egy terabájt adatot továbbít majd a Földre, amely adatmennyiség nyilvánosan hozzáférhető lesz a tudományos közösség számára. A küldetés célja, hogy friss betekintést nyújtson az univerzum fejlődésébe és összetételébe, feltárva eddig ismeretlen kozmikus objektumokat és jelenségeket.
A Roman űrteleszkóp felbocsátása jelentős lépést jelent az űrkutatásban, és várhatóan alapjaiban változtatja meg az univerzumról alkotott képünket, különösen a sötét anyag és sötét energia megértésében.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása