A kormányzat átfogó felülvizsgálatot indít a korábban kiemelt beruházások céljára kivont mezőgazdasági területek ügyében. Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter közölte, hogy azokon a helyeken, ahol a tervezett fejlesztések elmaradtak, a földeket visszaadják mezőgazdasági művelésre. Ez a lépés a termőföldek hatékonyabb hasznosítását célozza, különös tekintettel az elmúlt évtizedekben kivont, közel egymillió hektárnyi területre.
Bóna Szabolcs élesen bírálta a debreceni iparterületek kijelölését, amelyet „ősbűnnek” minősített. Kiemelte, hogy Európában is ritka, pótolhatatlan mezőségi talajokat vontak ki a művelésből ipari célokra, ami szerinte „nem lehet büntetlenül lebetonozni az országot”. Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a jövőben a beruházások engedélyezési eljárásánál a normál szabályozást kellene alkalmazni a kiemelt státusz helyett, elkerülve a termőföldek indokolatlan feláldozását.
A miniszter beszélt a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásairól is, rámutatva, hogy Magyarország egyes térségeiben már félsivatagi viszonyok alakultak ki. Ennek következtében akár egymillió hektáron is szükségessé válhat a művelési módok drasztikus megváltoztatása. Ez azonban nem feltétlenül jelenti a területek teljes kivonását a mezőgazdaságból. Az intenzív szántóföldi művelésre már kevésbé alkalmas földeken ehelyett gyepgazdálkodás, erdőtelepítés vagy megfelelő környezeti feltételek mellett ültetvények kialakítása jöhet szóba. Bóna szerint véget kell vetni az „így szoktuk” időszakának, és a vízmegőrző gazdálkodást, valamint az adottságokhoz jobban igazodó művelési módokat kell ösztönözni.
Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter kitért a Bászna Gabona felszámolási ügyére is. Az állam közel 7 milliárd forintot előlegezett meg a károsult gazdáknak a rendkívüli kárrendezés keretében. Ebből az összegből azonban várhatóan csak mintegy fele térülhet meg a felszámolási eljárás során, a fennmaradó veszteséget az állam vállalja. A károsult gazdáknak hitelezői igényüket be kellett jelenteniük a felszámoló felé, hogy az állam által megelőlegezett összeget részben kompenzálni lehessen a felszámolásból.
A Bászna Gabona Zrt. felszámolását a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé nyilvánította, hogy a megkárosított gazdák gyorsabban jussanak a pénzükhöz. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara összesen 581 pozitív döntést hozott 6,53 milliárd forint értékben, melynek nagy részét a Magyar Államkincstár már folyósította. A kormány beavatkozásának köszönhetően a gazdálkodók másfél hónap alatt hozzájuthattak a pénzükhöz, ami lényegesen gyorsabb volt, mint egy hagyományos felszámolási eljárás.
Bóna Szabolcs korábbi nyilatkozataiban is hangsúlyozta, hogy a magyar agrárium számára a magasabb hozzáadott értékű és feldolgozottsági fokú termékek előállítása jelenti a jövőt. Ehhez elengedhetetlen a szakmai szervezetek bevonása és a széles körű társadalmi vita. Az élelmiszer-ellátás biztonsága stratégiai kérdés, és a magyar termőföldnek hazai tulajdonban kell maradnia.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása