A múlt heti gleccserösszeomlás következtében pusztító árvíz és sárlavina söpört végig Nepál és Tibet egyes részein, több mint 750 ember halálát okozva. A mentési műveleteket az újabb esőzések és a másodlagos áradások veszélye miatt többször is fel kellett függeszteni. A hatóságok továbbra is több ezer eltűnt személyt keresnek a katasztrófa sújtotta területeken.
A Vöröskereszt becslései szerint a természeti csapás több mint 90 ezer embert érintett súlyosan, hatalmas pusztítást hagyva maga után.
A nepáli katasztrófavédelmi hatóság vasárnapi adatai szerint az országban 734-en vesztették életüket, 2498-an eltűntek, míg 7514 embert sikerült kimenteni. A tibeti oldalon, Gyirong megyében 16 halálos áldozatról és 546 eltűntről számoltak be a hatóságok. A Himalája folyóvölgyein jég, kőzet és iszap keverékéből álló áradat söpört végig, jelentős károkat okozva.
A mentőcsapatok jelenleg a vízerőművek alagútjaiban rekedt több száz ember kimentésére koncentrálnak. A tibeti oldalon 23 országból összesen 261 külföldi állampolgárnak veszett nyoma, köztük 104 nepáli, 49 indiai, 33 lett, 18 amerikai és 15 brit állampolgárral. Peking és Katmandu szorosan együttműködik az eltűntek azonosításában.
A szerdai gleccserösszeomlás okozta sárlavina a nepáli oldalról mindössze hat-hét perc alatt érte el a kínai határátkelőt Gyirongnál, ami a katasztrófa rendkívüli sebességét mutatja. A kínai állami televízió tudósítása szerint a tragédiát a globális felmelegedés hosszú távú hatásai miatti gleccser-instabilitás okozta. Ezt a jelenséget a Tibeti-fennsík krioszféra-katasztrófáinak „új és kiemelkedő jellemzőjeként” írták le.
Vang Ji kínai külügyminiszter az utóbbi évek „legsúlyosabb, határokon átnyúló katasztrófájának” nevezte az eseményt. Ez az értékelés aláhúzza a helyzet súlyosságát és a regionális együttműködés szükségességét a következmények kezelésében.
A katasztrófa súlyossága és a nagy számú eltűnt miatt a mentési és azonosítási munkálatok rendkívül összetettek. Nepál jelezte, hogy általános mentési segítségre nem tart igényt, azonban speciális külföldi szakértelemre szorul. Ez magában foglalja az alagútmentést, a DNS-vizsgálatokat, a holttestek hűtött tárolását, valamint a bomlásnak indult maradványok igazságügyi azonosítását.
Az indiai és kínai szakértők már a helyszínen segítik az alagutak feltárását, ami kulcsfontosságú a még rekedt emberek kimentéséhez. A külföldi állampolgárok eltűnése nemzetközi dimenziót is ad a katasztrófának, és szoros együttműködést tesz szükségessé a különböző országok között az áldozatok felkutatásában és azonosításában.
Kína jelentős erőforrásokat mozgósított a mentési és segélyezési munkálatok támogatására. Több mint 2100 mentőmunkást vezényeltek a helyszínre, és legalább 220 millió jüant, azaz mintegy 32,7 millió dollárt különítettek el a segélyezésre. A keresésben modern technológiákat, például nagy teherbírású drónokat, helikoptereket, életjeldetektorokat és műholdas navigációs rendszereket is bevetnek.
Peking emellett rendkívüli pénzügyi támogatást, segélyszállítmányokat, valamint műholdas és vízrajzi adatokat is biztosít Nepál számára. A folyamatos esőzések és a másodlagos áradások veszélye továbbra is kihívást jelent a mentőcsapatok számára, de a nemzetközi összefogás és a technológiai támogatás reményt ad az eltűntek felkutatására és a katasztrófa következményeinek enyhítésére.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása