Egy friss kormányrendelet értelmében az igazságügyi miniszter jogosulttá vált arra, hogy betekintsen a Szőlő utcai javítóintézet ügyével kapcsolatos, folyamatban lévő büntetőeljárás minden iratába. A rendelet célja a kormányzati kommunikáció szerint a teljes körű transzparencia biztosítása, különös tekintettel a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények és visszaélések felszámolására.
A rendelet részletei szerint a miniszter „minden ügyiratot, adatot, tényt megismerhet”, iratokba tekinthet be, és az általa végzett vizsgálat eredményéről, valamint az általa megismert adatokról és tényekről tájékoztathatja a kormányt és a nyilvánosságot. Ez a felhatalmazás példátlan mértékű beavatkozási lehetőséget biztosít egy folyamatban lévő büntetőügybe.
Az ügy kapcsán azonban már a rendelet megjelenésekor is több ellentmondás merült fel. Az egyik legfőbb aggály az volt, hogy Tuzson Bence, akkori igazságügyi miniszter, még a rendelet hatályba lépése előtt, egy videóban már bejelentette és látszólag részleteket olvasott fel az általa készített jelentésből. Ez azt jelenti, hogy a jelentés elkészítése, illetve annak nyilvános kommunikációja megelőzte a jogi felhatalmazást.
A másik jelentős kritika a rendelet jogi megalapozottságát érintette. Ésik Sándor ügyvéd, a Diétás Magyar Múzsa szerkesztője, a Magyar Hangnak nyilatkozva rámutatott, hogy Magyarországon a miniszterelnök csak olyan hatáskört ruházhat át, amellyel maga is rendelkezik. Az ügyészség azonban független szerv, így az igazságügyi miniszter semmilyen körülmények között nem felügyelhet nyomozást, mivel ilyen hatásköre nincs. Az igazságügyi miniszter feladatai elsősorban az igazságügyi infrastruktúra finanszírozásának biztosítására és jogszabályok előkészítésére korlátozódnak, nem pedig a bírói vagy ügyészi szervek felügyeletére.
A Tuzson-jelentés, amelyet a rendelet megalapozott, eredetileg azt állította, hogy a büntetőügyben nem merült fel kiskorú sértett, és politikusok neve sem került elő. Tuzson Bence még azt is hangsúlyozta, hogy a miniszterek ártatlanságához kétség sem fér. Később azonban kiderült, hogy ezek az állítások nem feleltek meg a valóságnak. A nyomozás előrehaladtával egyre több információ látott napvilágot, amelyek ellentmondtak a kezdeti miniszteri megállapításoknak.
Az ügyészség által azonosított adatok szerint a bűncselekmény-sorozatnak azóta már 15 kiskorú sértettje van. A Szőlő utcai javítóintézet volt igazgatóját, Juhász Péter Pált és élettársát emberkereskedelemmel, kényszermunkával és közfeladati helyzettel visszaélés bűntettével gyanúsítják. A gyanú szerint kiskorú áldozatok ellen szexuális bűncselekményeket is elkövettek. A nyomozás során felmerült az is, hogy Juhász Péter Pál már 12 éves korában ismerte az egyik, később prostitúcióra kényszerített lányt.
A jelentés elkészítésének körülményei is kritikát váltottak ki. Például Dudás Zoltán, a Fidesz későbbi csepeli polgármesterjelöltje, aki korábban Németh Szilárd beosztottja volt, hibázott Juhász Péter Pál kinevezésének felterjesztésekor. Dudást ezt követően elbocsátották a külügyből. A kormányzat a botrány kirobbanása után megpróbálta átkeretezni a Szőlő utcai ügyről szóló narratívát, hangsúlyozva a fiatalkorúak veszélyességét, szemben az áldozati státuszukkal.
A Tuzson-jelentést megalapozó kormányrendelet, noha példátlan felhatalmazást adott az igazságügyi miniszternek, hogy egy folyamatban lévő büntetőügybe betekintsen, a kezdeti ellentmondások és a később napvilágot látott tények fényében továbbra is vita tárgyát képezi a jogi és etikai szempontok miatt.
📰 Forrás: 444 — Eredeti cikk elolvasása