Pénteken jelentős változások történtek a Magas-Tauern hegységben, azon belül is a Venediger-csoportban, Salzburg tartomány területén. Egy korábban 3000 méteresnek tartott hegycsúcs elvesztette ezt a státuszát, és vele együtt a nevét is. Az esemény hátterében az Osztrák Alpesi Egyesület (ÖAV) salzburgi szervezetének elhatározása áll, amelynek értelmében eltávolították a csúcsról azokat a köveket, melyekkel 1988-ban mesterségesen emelték a magasságát, valamint egy emléktáblát, amely egy náci múlttal rendelkező földrajztudósnak állított emléket. Ezzel a lépéssel a szervezet egyértelműen elhatárolódik a múlt vitatott örökségétől.
Az érintett gerincpont eredetileg névtelen volt, és 2999 méteres magasságával éppen csak egyetlen méterrel maradt el a háromezres határtól. A hegymászók körében a 3000 méteres csúcsok meghódítása különleges presztízst jelent, így 1988-ban egy egyedi kezdeményezés született: hegymászók köveket hordtak fel a csúcsra, hogy az elérje a bűvös 3000 méteres magasságot. Ezzel egyidejűleg a pontot Wolfgang Pillewizer német földrajztudósról, térképészről és gleccserkutatóról nevezték el. Ez a névadás tiszteletadásnak számított Pillewizer tudományos munkássága előtt, amely hosszú időn át elismert volt a szakmai körökben. Pillewizer jelentős mértékben hozzájárult a gleccserkutatáshoz és a térképészethez, különösen az alpesi régiókban.
Az elmúlt évtizedekben azonban egyre inkább előtérbe került Pillewizer életének egy kevésbé dicsőséges fejezete: a tudós 1932 óta tagja volt a Nemzetiszocialista Német Munkáspártnak (NSDAP), és aktívan részt vett a náci rezsim ideológiai és tudományos projektjeiben. Bár földrajzi, térképészeti és gleccserkutatói munkásságát sokáig méltatták, náci múltja – amely magában foglalta a pártban való tagságot és az ideológiai elkötelezettséget – háttérben maradt, vagy szándékosan elhallgatták. A modern történelemtudomány és a társadalmi felelősségvállalás azonban megköveteli a múlt ilyen aspektusainak kritikus felülvizsgálatát.
Az Osztrák Alpesi Egyesület salzburgi szekciója az utóbbi időben felülvizsgálta a névadás körülményeit. Nicole Slupetzky történész és az alpesi egyesület alelnöke kutatásai rávilágítottak arra, hogy már 1988-ban is komoly viták övezték a csúcs elnevezését Pillewizer után, ám végül a döntéshozók mégis engedélyezték azt. Ez a történelmi áttekintés kulcsszerepet játszott a mostani döntés meghozatalában, alátámasztva, hogy a névadás már a kezdetektől fogva problémás volt.
Pénteken az alpesi egyesület salzburgi szekciójának hegymászói feljutottak a csúcsra, hogy végrehajtsák a döntést. Eltávolították az ott 38 éve elhelyezett emléktáblát, amely Pillewizernek állított emléket. Ezzel egyidejűleg a mesterségesen felhalmozott köveket is eltávolították, így a hegy ismét visszanyerte eredeti, 2999 méteres magasságát. Ez a fizikai aktus szimbolikus jelentőséggel bír: a hegy nemcsak a nevét, hanem a mesterségesen megteremtett "háromezres csúcs" státuszát is elvesztette, visszatérve természetes, emberi beavatkozás nélküli állapotába. Az ÖAV ezzel a lépéssel nem csupán egy emléktáblát távolított el, hanem egy olyan múltbeli döntést is korrigált, amely már régóta kérdéseket vetett fel.
Gerd Frühwirth, az alpesi egyesület salzburgi szekciójának elnöke hangsúlyozta, hogy az emléktábla eltávolításával a szervezet egyértelműen elhatárolódik egy olyan személyhez kötődő tiszteletadástól, amely nem egyeztethető össze a nyitott és befogadó társadalom melletti kiállásukkal. Az ÖAV, mint egy széles tagsággal rendelkező, természetjárást és hegymászást népszerűsítő szervezet, kiemelt fontosságúnak tartja, hogy értékei összhangban legyenek a modern társadalmi normákkal és a történelmi felelősségvállalással. Ez a döntés illeszkedik abba a szélesebb körű európai trendbe, amely a közterek és földrajzi nevek náci vagy más totalitárius rezsimekhez köthető elnevezéseinek felülvizsgálatát célozza.
A jövőre nézve a hegy a tervek szerint ismét névtelen marad. A földrajzi nevek hivatalos használatáról a Salzburgi Helynévbizottság dönt, amelynek az alpesi egyesület is tagja. A szervezet ezért az illetékes hatóságokkal egyezteti a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a gerincpont a jövőben a térképeken és a földrajzi adatbázisokban is ismét név nélkül szerepeljen. Ez a folyamat biztosítja, hogy a döntés ne csak szimbolikus, hanem hivatalos és tartós legyen, tükrözve a társadalmi értékek változását és a történelmi felelősségvállalást, egyúttal tiszta lapot nyitva a jövő számára.
📰 Forrás: HVG — Eredeti cikk elolvasása