Kaupo Rosin, az észt Külföldi Hírszerző Szolgálat (EFIS) főigazgatója egy brit lapnak adott interjújában részletesen elemezte Oroszország jelenlegi belső állapotát, a Kreml háborús törekvéseit és az orosz szabotázsakciók jelentette fenyegetéseket. A hírszerzési vezető kiemelte, hogy Oroszország rendkívül bonyolult helyzetben van, és egy esetleges politikai változás egyik napról a másikra mehet végbe. Ez a hirtelen összeomlás lehetősége komoly aggodalmakat vet fel a nemzetközi biztonság szempontjából.
Rosin szerint Vlagyimir Putyin továbbra is hisz az ukrajnai győzelemben, ám a döntéshozói körében egyre többen kételkednek ebben a meggyőződésben. Az orosz elnök számára már csak nehéz döntések maradtak: a háború folytatása a növekvő veszteségek és gazdasági problémák miatt belső feszültségeket szül, amelyek hosszú távon veszélyeztethetik hatalmát. A harcok leállítása viszont gyengeségként értelmeződne.
Az EFIS értékelése alapján az orosz harctéri veszteségek már meghaladják az utánpótlás mértékét, miközben az idei költségvetési hiány elérheti a 10 billió rubelt, ami a teljes védelmi költségvetés felének felel meg. A nyugati szankciók következtében a hitelfelvétel is jelentősen megnehezült és drágábbá vált Oroszország számára. Az elégedetlenség a társadalom minden rétegében érezhető, az átlagpolgároktól az oligarchákig. A hatalmi elitben már nem a teljes győzelemről, hanem a háború rendezett lezárásának lehetséges forgatókönyveiről tárgyalnak.
Rosin ugyanakkor óva intett a korai következtetésektől, hangsúlyozva, hogy bár rövid távon valószínűtlen egy utcai forradalom, egy esetleges hatalomváltás rendkívül gyorsan és váratlanul következhet be. Erre példaként említette Jevgenyij Prigozsin 2023-as lázadását. A mozgósítás kapcsán az orosz társadalom szinte biztosra veszi egy újabb hullám bejelentését, amelyre valószínűleg a szeptemberi parlamenti választások után kerülhet sor, bár a végleges döntés még nem született meg.
Az észt hírszerzési vezető elemzése a Kreml egyre súlyosbodó belső és külső kihívásaira világít rá. Az ukrajnai háború elhúzódása nemcsak katonai, hanem jelentős gazdasági terheket is ró Oroszországra. A nyugati szankciók tartós hatása, a növekvő költségvetési hiány és a harctéri veszteségek együttesen erodálják a rendszer stabilitását. A társadalmi elégedetlenség és az elit körében tapasztalható bizonytalanság további nyomást gyakorol Vlagyimir Putyin vezetésére. Prigozsin lázadása már korábban is megmutatta, hogy a belső feszültségek gyorsan eszkalálódhatnak, és váratlan eseményekhez vezethetnek.
A hírszerzési jelentés rávilágít arra, hogy a Kremlnek egyre nehezebb fenntartania a háborús narratívát és a belső egységet. A döntéshozók közötti véleménykülönbségek, valamint a gazdasági realitások egyre inkább szembesítik a vezetést a háború hosszú távú következményeivel. A mozgósítás kérdése is érzékeny pont, amely tovább növelheti a társadalmi ellenállást, ha egy újabb hullámra kerül sor.
Kaupo Rosin értékelése rávilágít arra, hogy Oroszország belső helyzete kulcsfontosságú a regionális és globális biztonság szempontjából. Egy esetleges gyors összeomlás vagy hatalomváltás jelentős geopolitikai következményekkel járhat. A Nyugat számára létfontosságú, hogy megértse ezeket a belső dinamikákat, és felkészüljön a lehetséges forgatókönyvekre. Az észt hírszerzés vezetője hangsúlyozta, hogy Putyin még tisztában van a NATO 5. cikkelyének elrettentő erejével, így egy éven belül nem valószínű hagyományos katonai támadás a szövetség tagállamai ellen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fenyegetés megszűnt volna.
Rosin kritikusan szemléli a "hibrid hadviselés" kifejezést, szerinte ez elfedi a szabotázsakciók, kibertámadások és információs hadviselés valós természetét. Ezeket a lépéseket, különösen a szabotázskampányt, államilag támogatott terrorizmusnak kellene nevezni. Példaként említette a lipcsei esetet, ahol egy fegyveres drón csapódott egy ukrán teherszállító repülőgépbe, hangsúlyozva, hogy a polgári célpontok elleni támadások terrorcselekmények. Ez az álláspont felhívja a figyelmet a nem hagyományos fenyegetések súlyosságára és a megfelelő terminológia fontosságára.
A hosszabb távú biztonság garantálása Rosin szerint a Nyugat határozottságán, a védelmi kiadások emelésén, Ukrajna töretlen támogatásán és az észak-atlanti szövetség egységén múlik. Észtország példája jól mutatja ezt az elkötelezettséget, tavaly GDP-jének 3,4 százalékát fordította védelemre, ami meghaladja az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok arányát is. Az alig 1,3 milliós lakosságú balti állam vészhelyzet esetén mindössze néhány nap alatt 80 ezer kiképzett tartalékost tud mozgósítani. Ez a példa aláhúzza a kollektív védelem és a felkészültség fontosságát egy olyan időszakban, amikor Oroszország belső instabilitása és külső agressziója továbbra is jelentős kihívást jelent. A jövőbeli események alakulása nagymértékben függ attól, hogy a Kreml hogyan kezeli a belső nyomást, és a Nyugat mennyire képes egységesen fellépni a fenyegetésekkel szemben.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása