A Bécsi Iparművészeti Múzeumból (MAK) egy jelentős értékű gyémántnyakék tűnt el, amelyet két, maszkot nem viselő elkövető rabolt el kalapáccsal. Az ékszer, Nazli egyiptomi királyné tulajdona volt, és mintegy 1,3 milliárd forint értékűre becsülik. A bűncselekmény rávilágít a múzeumok biztonsági kihívásaira, különösen a szervezett bűnözői csoportok növekvő aktivitására.
Délután két óra körül, belépőjegy megváltásával jutott be két férfi a MAK GLANZSTÜCKE című kiállítására. Célzottan közelítették meg Nazli királyné gyémántnyakékét, amelyet egy kalapáccsal, több mint negyven ütés árán, percek alatt törtek ki a vitrinből. A látogatók egyike lőfegyvert is látott az egyik rablónál, de a támadás során senki sem sérült meg.
A bécsi rendőrség azonnal megkezdte a nyomozást, nyilvánosságra hozta a térfigyelő kamerák felvételeit, és a lakosság segítségét kérte az elkövetők azonosításában. Kutyás rendőri egységeket vetettek be Bécsben és Alsó-Ausztria tartományban, miközben a törvényszéki szakértők elemzik a felvételeket. A múzeum a lopás ellenére másnap újra kinyitott, de szigorított biztonsági intézkedéseket vezettek be, beleértve a fémdetektoros ellenőrzést a belépésnél.
A nyomozók feltételezése szerint a bűncselekményt egy nemzetközi bűnszervezet megbízásából követték el, és valószínűsíthető, hogy az ékszert darabjaira szedik, hogy a drágaköveket külön értékesítsék.
Az elrabolt nyakék Nazli, Egyiptom utolsó szultánája és első modern királynéja számára készült. Az ékszert lánya, Fauzíja egyiptomi hercegnő és Mohamed Reza iráni trónörökös, későbbi sah esküvőjére alkották meg, a dinasztikus szövetség megpecsételésére. A nyakék 673 gyémántból áll, súlya meghaladja a 200 karátot.
A Van Cleef & Arpels ékszerház, amelynek műremekeit a kiállítás bemutatta, 2015-ben 4,3 millió dollárért vásárolta vissza az ékszert egy Sotheby's árverésen. A GLANZSTÜCKE kiállítás, amelyen a lopás történt, három évig tartó előkészítő munka eredménye volt, és Lilli Hollein múzeumigazgató szerint a biztonsági kérdéseket alaposan megfontolták az ékszerházzal közösen.
Nazli királyné élete tele volt drámákkal. Fiatalon ment férjhez I. Fúad szultánhoz, aki később Egyiptom királya lett. Bár trónörököst szült, boldogtalan volt a házasságában, férje gyakran bezárta. Özvegyként próbálta megakadályozni lánya, Fauzíja házasságát az iráni trónörökössel, de sikertelenül. Később ő maga is újraházasodott, de ez a kapcsolata sem volt felhőtlen.
Ez a bécsi eset beleillik egy aggasztó trendbe, amelyet az Europol is megerősített: a múzeumi betörések egyre agresszívabbá válnak, ami új bűnözői hálózatok megjelenésére utal. Korábban hasonló esetek történtek Drezdában, a Louvre-ban és egy spanyol múzeumban is. Ibrahim Bulut, a Múzeumok Nemzetközi Tanácsának (ICOM) biztonsági szakértője szerint a múzeumok alapvetően különböznek a páncéltermektől, mivel céljuk a műtárgyak látogatókhoz való közelítése.
Bulut úr rámutatott, hogy a vitrinek üvege csupán időt nyer, nem törhetetlen. Golyóálló üveg használata drága, vizuálisan nem ideális kiállításra, és épületstatikai problémákat is okozhatna. A védelem akkor hatékony, ha az ellenállási idő meghaladja a reakcióidőt, lehetővé téve más biztonsági intézkedések, például az épület lezárásának vagy a rendőrség kiérkezésének megtörténtét.
A szakértő szerint a szigorúbb látogatói átvizsgálás elriaszthatná az embereket, csökkentve a jegybevételeket, ami a forráshiányos közintézmények számára megengedhetetlen. Bár az európai múzeumok biztonsági protokolljai nem feltétlenül lazák, komoly beruházási hiányosságok tapasztalhatók, különösen a regionális és önkormányzati intézményekben, ahol a biztonság más költségvetési tételekkel versenyez.
A támadások növekedése azt jelzi, hogy a szervezett bűnözői csoportok jelentős hasznot látnak ezekben az akciókban, alacsony kockázat mellett. A híres ékszerek, mint Nazli királyné nyakéke, túl ismertek ahhoz, hogy egészben eladják őket. Ezért a tolvajok általában a nyersanyagra, azaz a drágakövekre és nemesfémekre utaznak, amelyeket szétszednek, újracsiszolnak vagy beolvasztanak.
Bulut úr becslése szerint a nyakék platina és gyémántjainak értéke szétszedve legfeljebb 500 ezer dollár lehet, ami jelentősen elmarad a 4,3 millió dolláros aukciós ártól. A különbséget a márka, a dizájn, valamint az ékszer viselőjének személye és történelmi jelentősége adja.
A múzeumi lopások súlyos következményekkel járhatnak a kulturális intézményekre nézve. Egy ilyen eset komolyan megtépázhatja a múzeum hírnevét, ami csökkentheti a magánszemélyek és közületek hajlandóságát műtárgyak kölcsönzésére. Emellett a biztosítási összegek is emelkedhetnek.
Sok állami gyűjtemény esetében az állami garanciák fedezik a károkat, így végső soron az adófizetők viselik a költségeket. Bár a kölcsönzött tárgyak általában biztosítottak, a pénzügyi kártérítés nem pótolja egy felbecsülhetetlen értékű műtárgy elvesztését vagy megsemmisülését.
A bécsi rendőrség folytatja a nyomozást, remélve, hogy a nyilvánosság segítségével és a térfigyelő felvételek elemzésével sikerül azonosítani és elfogni az elkövetőket, valamint visszaszerezni a történelmi jelentőségű ékszert, mielőtt az visszafordíthatatlanul károsodna.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása