A Nobel-díjas közgazdász, Daron Acemoglu és kritikusai közötti vita került a figyelem középpontjába, miután a tekintélyes brit hetilap, a The Economist egy cikket közölt, amelyben meg nem nevezett forrásokból származó, lejárató állításoknak adott teret Acemoglu munkásságával kapcsolatban. A lapot rossz ítélőképességgel, túlzott arroganciával és rosszhiszeműséggel vádolják a közgazdász tudományos munkásságának megközelítése miatt.
A The Economist cikkében állítólagosan meg nem nevezett közgazdászok italozás közben elejtett gúnyos megjegyzéseit idézi annak alátámasztására, hogy Acemoglu híres kutatásai, melyek az intézmények és a hosszú távú jólét közötti kapcsolatot vizsgálják, általánosító és megalapozatlan következtetéseket vonnak le. Ezt a munkát, amelyért Acemoglu két évvel ezelőtt Nobel-díjat kapott, a kritikusok állítólag „alig több mint pár üres frázisnak” minősítik. A hetilap ezzel a megközelítéssel nem tisztességes vitát folytat, hanem inkább a közgazdász lejáratására törekszik.
A kritika másik fő pontja Acemoglu mesterséges intelligenciával (AI) kapcsolatos álláspontja. A The Economist szerint Acemoglu pesszimizmusa az AI jövőjével kapcsolatban, valamint az a gondolata, hogy a technológiai változások irányát közpolitikai intézkedésekkel kellene meghatározni, kétes feltételezéseken alapul, és alábecsüli a mesterséges intelligencia potenciális gazdasági előnyeit. Úgy tűnik, egy „bizonyos AI-agenda” állhat annak hátterében, hogy a The Economist megjelentette ezt a lejárató cikket.
Acemoglu ugyanis fáradhatatlanul szorgalmazza az AI szabályozása terén a munkahelyek megőrzését középpontba helyező, humanista szemléletű és a liberális demokráciával összeegyeztethető intézkedéseket. Ezek a javaslatok éles ellentétben állnak az AI-ipar olyan óriásainak elképzeléseivel, mint Elon Musk és Mark Zuckerberg.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása