A magyar élvonalbeli labdarúgásban az idei nyári átigazolási időszak kiemelkedő aktivitást hozott a játékoseladások terén. Tizenhat játékos szerződött külföldre, magasabb színvonalú bajnokságokba, ami az elmúlt 10-15 évben példátlan. Kilenc válogatott labdarúgó is légiósnak állt, ami jelentős változást jelez a hazai futballpiacon.
A Transfermarkt adatai szerint a liga bevétele 34,5 millió eurót ért el a játékoseladásokból, ami kiemelkedőnek számít. Ez az összeg már felveszi a versenyt a cseh liga 2021-2022-es évével, sőt, bizonyos szezonokban meg is haladja azt. A horvát liga legrosszabb évét (2014-2015) is felülmúlja, bár a tavalyi 82 millió eurós horvát rekordtól még elmarad.
A Ferencváros téli átigazolásokkal további 16,5 millió eurót könyvelhetett el Tóth Alex és Varga Barnabás értékesítéséből. A bajnok Győr 9,8 millió euróért adott el játékosokat, köztük három magyar válogatottat: Csinger Márkot, Tóth Rajmundot és Vitális Milánt. Az MTK öt játékost passzolt el nyáron, és télen egy 16 éves csatárt, Vasiljeviv Andrejt is értékesítette, összesen 5,5 millió eurót keresve.
A ZTE az azeri piacra is értékesített, valamint légiósaiból is jelentős bevételt szerzett, például Akpe Victory 3 millió euróért igazolt Svájcba. A Kisvárda egy nigériai középpályást, Ridwan Poopolát adta el szaúdi klubnak közel kétmillió euróért. Keresztes Krisztián Nyíregyházáról a német másodosztályba került kölcsönbe, míg Markgráf Ákos, a válogatott hátvéd, egyetlen újpesti mérkőzés után másfél millió euróért igazolt Dániába, miután a felcsútiak egymillióért adták el az Újpestnek.
A kormányváltás után felgyorsultak azok a folyamatok, melyek a hazai futball finanszírozásában hoztak változásokat. Korábban a Fidesz-kormányok alatt jelentős pénz ömlött a sportágba, kedvező adózási feltételekkel és szociális hozzájárulási adó mentességgel, amit egyesek "mini-Ciprusnak" neveztek. Csepregi György, a belga Leuven munkatársa szerint a magyar foci nem oda való, ahová a sűrű kormányzati intézkedések miatt került.
Vági Márton, az MLSZ főtitkára is elismerte, hogy az NB I. lehetőségei szűkülhetnek, és kevesebb pénz áll majd rendelkezésre. A klubok korábban úgy költöttek, mintha nem lenne holnap, gyakran megkérdőjelezhető hatékonysággal, ami az eredményekben nem mindig mutatkozott meg. Nagy Ádám, az Olaszországból hazatérő játékos szerint a bérek visszaestek, és a klubvezetők óvatosságból spórolni kezdtek.
Az állami cégek szponzorációja, mely korábban egy klub költségvetésének akár 40 százalékát is kitette, csökkent. Az MTVA és a Szerencsejáték Zrt. milliárdokkal kevesebb támogatást nyújt, és a NER gazdasági elitjétől, például Mészáros Lőrinc vagy Szíjj László körétől származó források is mérséklődtek. Szíjj László például a nyáron szállt ki a Puskás Akadémia mögül.
A játékosok értékesítését részben a szűkülő pénzügyi lehetőségek kényszere szülte, de a tavaly nyáron bevezetett "magyarajánlás" is hozzájárult a helyzethez. Ez a szabály ösztönözte a klubokat a fiatal magyar játékosok szerepeltetésére, játékperceikért cserébe pénzt kaptak. Bár az intézkedés több edzőnek nem tetszett, a magyar játékosoknak tagadhatatlanul előnyös volt, hogy folyamatosan lehetőséget kaptak.
Az ajánlás Schmidt Ádám, akkori sportállamtitkár és Szalai Ádám, válogatott csapatkapitány javaslatára jött létre. Kubatov Gábor, a Ferencváros elnöke ellenezte a szabályt, de Orbán Viktort meggyőzték annak helyességéről. A Puskás Akadémia példája, ahol kilenc külföldivel álltak fel, miközben a szülőket Felcsútra csábították, jól illusztrálja a korábbi problémákat. Az MLSZ jelentése szerint a 2021-2022-es szezonban a 21 év alatti hazai labdarúgók játékperceinek aránya mindössze 8,7 százalék volt, ami jelentős elmaradás a régiós országokhoz képest.
A szűkebb források és a "magyarajánlás" együttes hatására az NB I. hirtelen produktívabbá vált a nemzetközi játékospiacon. Ez az elmozdulás a hagyományos "importőr" szerepből egy "exportőr" irányába, ami hosszú távon a magyar futball javát szolgálhatja. A fiatal tehetségek több játéklehetőséget kapnak, és nagyobb eséllyel kerülhetnek külföldi, erősebb bajnokságokba, ami a fejlődésüket segíti.
A példák is alátámasztják ezt a trendet: Tóth Alex közvetlenül a Premier League-be igazolt, míg Varga Barnabás esete rámutat a magyar szakma hiányosságaira, de egyben a fejlődés lehetőségére is, hiszen alacsonyabb ligákból jutott el a Fradiba és a válogatottba. A dunaszerdahelyi kitérő is bizonyítottan hozzájárult több játékos, például Csinger Márk, Vitális Milán és Schäfer András fejlődéséhez. A cseh Sparta Praha példája is mutatja, hogy egy jól működő klubmodell hogyan képes nevelni hazai és külföldi piacra egyaránt.
Bár az MTK akadémiáját az állam finanszírozza, és a klub megtarthatja a játékoseladásokból származó bevételt, a jelenség összességében pozitív. A klubok kénytelenek hatékonyabban gazdálkodni és a saját nevelésű vagy olcsóbban megszerzett játékosok fejlesztésére fókuszálni, ami fenntarthatóbbá teheti a magyar labdarúgást.
Az idei nyári átigazolási időszak pezsgése, mely a korábbi évekre nem volt jellemző, reményt ad a magyar labdarúgás jövőjét illetően. A forráselapadás kényszerhelyzete, paradox módon, lehetőséget teremtett a hazai tehetségek előtérbe kerülésére és a klubok bevételszerzési képességének növelésére. Ez a változás hozzájárulhat a magyar labdarúgás nemzetközi versenyképességének erősödéséhez.
A játékospiaci aktivitás és a külföldre igazoló magyar labdarúgók számának növekedése hosszú távon pozitív hatással lehet a válogatott teljesítményére is. A magasabb szintű bajnokságokban szerzett tapasztalatok és a folyamatos fejlődés révén a magyar futball reményt kaphat arra, hogy kilépjen a régióban betöltött, sokszor kritizált szerepéből.
📰 Forrás: Telex — Eredeti cikk elolvasása