Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem neves közgazdásza és az IMF korábbi vezető közgazdásza a Bloomberg Televíziónak adott interjújában egy súlyos figyelmeztetést fogalmazott meg az Egyesült Államok adóssághelyzetével kapcsolatban. Rogoff szerint a politikai vezetés valószínűleg csak egy komoly gazdasági vagy geopolitikai sokk hatására fogja érdemben kezelni az ország súlyosbodó adósságválságát. Ez a Jackson Hole-i szimpóziumon is megerősített álláspont arra utal, hogy a jelenlegi tehetetlenség addig fennmarad, amíg egy külső kényszerítő erő nem ösztönzi a változást.
Az amerikai államadósság a közelmúltban egy kritikus mérföldkövet ért el, átlépve a 40 ezer milliárd dolláros határt, ami példátlan terhet ró az ország költségvetésére. Ezzel párhuzamosan a pénzpiacokon is aggasztó jelek mutatkoznak: a 30 éves kötvényaukciókon 2001 óta nem látott hozamszintek alakultak ki. Ez a jelenség a befektetők növekvő kockázati prémiumát tükrözi, akik magasabb megtérülést várnak el az amerikai állampapírok tartásáért cserébe.
Az emelkedő kamatok közvetlenül növelik az adósságszolgálati terheket, ami egyfajta öngerjesztő spirált indíthat el. A romló adóssághelyzet miatt a befektetők egyre magasabb hozamokat követelnek, ami tovább rontja a költségvetés helyzetét és csökkenti a kormány mozgásterét. Rogoff hangsúlyozta, hogy a hosszú lejáratú kötvények árfolyama már most azt sugallja, hogy egy esetleges válsághelyzetben sem a Federal Reserve, sem a kormány nem rendelkezne elegendő mozgástérrel a beavatkozásra.
Rogoff magyarázata szerint az amerikai államadósság éveken át ellenőrizetlenül halmozódhatott fel, részben a közgazdászok körében uralkodó téves meggyőződés miatt. Sok szakértő szinte vallásos hittel hitt abban, hogy a kamatok a végtelenségig csökkenni fognak, ami elfedte az adósságprobléma sürgősségét. Ez a feltételezés azonban tévesnek bizonyult, mivel a kamatok trendje megfordult és emelkedésnek indult, különösen az elmúlt időszakban.
Washington azonban nem alkalmazkodott ehhez a fordulathoz, és nem tett érdemi lépéseket az adósság fékezésére vagy a költségvetési fegyelem helyreállítására. A politikai akarat hiánya és a rövid távú érdekek előtérbe helyezése hozzájárult a jelenlegi, fenntarthatatlan helyzet kialakulásához. A közgazdász szerint a piacok már beárazták azt a kockázatot, hogy egy esetleges krízis esetén a monetáris és fiskális politika eszközei korlátozottak lesznek.
A jelenlegi adósságpálya fenntarthatatlansága miatt Rogoff több lehetséges sokkforrást is megnevezett az elkövetkező öt évre, amelyek drámaian megemelhetnék a hozamokat és súlyosbíthatnák az adósságválságot. Ezek közé tartozik a kiberháború, amely globális szinten okozhat jelentős gazdasági károkat és bizonytalanságot. Emellett a mesterséges intelligencia gyors fejlődése és az általa okozott zavarok is destabilizálhatják a gazdaságot, új kihívások elé állítva a döntéshozókat.
Rogoff azonban a legvalószínűbb és legveszélyesebb forgatókönyvként egy Kína és Tajvan közötti konfliktust jelölte meg. Egy ilyen geopolitikai esemény globális ellátási láncokat szakíthatna meg, drasztikusan növelve a kockázati prémiumokat és az állampapír hozamokat. Az iráni háborút a közgazdász csupán csekély sokknak minősítette ahhoz képest, ami még bekövetkezhet, hangsúlyozva a globális geopolitikai kockázatok súlyát és sokrétűségét. Ezek a tényezők mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jelenlegi, fenntarthatatlan adósságpálya egy elkerülhetetlen válságba torkolljon, ha nem történik érdemi beavatkozás.
Rogoff a társadalombiztosítási rendszer reformjáról is hasonlóan nyersen fogalmazott, kijelentve, hogy a jóléti programok érdemi átalakításához szintén egy válságra van szükség. Érvelése szerint a választók jelenleg nem érzékelik a helyzet sürgősségét és komolyságát, ezért a politikusok sem mernek radikális lépéseket tenni. Csak egy komoly krízis kényszerítheti ki a politikai akaratot a nehéz, de szükséges reformok meghozatalára.
Az „Our Dollar, Your Problem” című könyvében is amellett érvel, hogy a helyzet valamilyen válságba fog torkollni, mielőtt a reformok politikailag egyáltalán szóba jöhetnének. A közgazdász véleménye szerint bármely jelölt, aki 2028-ban a társadalombiztosítás reformjának ígéretével indulna, azt tapasztalná, hogy a választók közömbösen reagálnának a témára. Ez a közömbösség a politikai akarat hiányát jelzi a nehéz döntések meghozatalára, amelyek hosszú távon biztosítanák az ország pénzügyi stabilitását.
A jelenlegi helyzet rávilágít arra, hogy az Egyesült Államok gazdasági stabilitása komoly kihívások előtt áll, és a politikai tehetetlenség hosszú távon súlyos következményekkel járhat. A kamatok emelkedése és az adósságspirál veszélye egyre sürgetőbbé teszi a cselekvést, de Rogoff szerint a változás csak egy külső sokk hatására várható. A szakértő figyelmeztetése egyértelmű üzenet a döntéshozók számára: a probléma elodázása csak súlyosbítja a helyzetet, és egy nagyobb krízis elkerülhetetlenné válhat, ha nem történik érdemi beavatkozás.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása