A kormány elfogadta a Fenntartható Vízgazdálkodási Intézkedési Tervet, amely jelentős szemléletváltást hoz a hazai klímaalkalmazkodásban. Ez a döntés a csapadékvíz gyors elvezetése helyett annak helyben tartására helyezi a hangsúlyt, és megerősíti a főváros által már alkalmazott természetközeli megoldásokat.
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere egy Facebook-bejegyzésben hívta fel a figyelmet a kormányhatározatra, amely szerinte kulcsfontosságú lépés a város aszály elleni védekezésében. A főváros évek óta dolgozik a „szivacsváros” koncepció megvalósításán, amely most állami szintű támogatást kap.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat értelmében a jövőben a csapadékot ott kell megtartani, ahol leesik, legyen szó a tájról, a felszínről vagy a talajról. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a víz az aszályos időszakokban is hasznosítható legyen, csökkentve a vízhiány kockázatát.
A döntés szakít az elmúlt másfél évtized gyakorlatával, amely jellemzően a csapadék gyors elvezetésére fókuszált. Az új irányvonal az állami szintű vízgazdálkodást is a fenntartható, természetalapú megoldások felé tereli, összhangban a modern klímaalkalmazkodási stratégiákkal.
Karácsony Gergely kiemelte, hogy a kormányzati lépés megerősíti a főváros azon törekvéseit, amelyek a klímaváltozás hatásainak enyhítésére irányulnak. A közös cél a városi környezet megóvása az egyre gyakoribb aszályos időszakok ellenére.
Budapesten már 2021 óta zajlanak fejlesztések a „szivacsváros” elvei mentén, a Radó Dezső-terv keretében. Ez a terv 59 zöldfelületi, természetvédelmi és vízmegtartási projektet foglal magában, mintegy 130–150 milliárd forintos tervezett keretösszeggel.
A „szivacsváros” koncepció lényege, hogy a hirtelen lezúduló esővizet nem a csatornahálózatba vezetik, hanem helyben tartják és hasznosítják. Ennek eszközei közé tartoznak az esőkertek, a fák, az élő talaj és a vízáteresztő burkolatok, amelyek mind hozzájárulnak a víz természetes körforgásának fenntartásához.
Budapestre évente csaknem 280 millió köbméter csapadék hullik, amelynek jelentős részét a „szivacsváros” megközelítéssel meg lehetne őrizni. Ez a hatalmas víztömeg a szárazabb időszakokban létfontosságú erőforrássá válhat, enyhítve a vízhiány okozta problémákat.
A városi zöldfelületek szerepe is átértékelődik ebben a koncepcióban. A válság egyértelművé tette, hogy a zöldfelület nem csupán esztétikai többlet vagy kényelmi kiadás, hanem vízzel működő közegészségügyi és városüzemeltetési infrastruktúra. Ez az átfogó szemléletváltás alapvető fontosságú a város ellenálló képességének növelésében.
A kormányzati döntés és a fővárosi törekvések összehangolása kulcsfontosságú a klímaváltozás okozta kihívások kezelésében. Az aszályok és a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék egyaránt súlyos problémákat okozhatnak a városi környezetben, amelyekre a hagyományos vízgazdálkodási módszerek már nem nyújtanak megfelelő választ.
A természetközeli megoldások, mint az esőkertek vagy a vízáteresztő burkolatok, nemcsak a vízmegtartást segítik elő, hanem hozzájárulnak a városi mikroklíma javításához is. A fák és a zöldfelületek hűtik a környezetet, csökkentik a hősziget-hatást és javítják a levegő minőségét, ezzel növelve a városlakók komfortérzetét.
Ez a megközelítés már több fővárosi helyszínen is megjelent a gyakorlatban, bizonyítva hatékonyságát. Példaként említhetők a Vérmező és Pünkösdfürdő esőkertjei, a Gellért-hegyen és a Blaha Lujza téren végzett fejlesztések, valamint az id. Antall József rakpart gyökércellás fásítása. Ezek a projektek élő példái annak, hogyan lehet a várost ellenállóbbá tenni a klímaváltozás hatásaival szemben.
A „szivacsváros” szemlélet elterjedése alapvetően változtatja meg a városfejlesztési projektek tervezését és kivitelezését. A vízmegtartás és a természetes megoldások integrálása már a tervezési fázisban prioritássá válik, biztosítva a hosszú távú fenntarthatóságot.
A tervek szerint a jövőben a „szivacsváros” szemlélet nem egyedi innovációként, hanem minden fővárosi közterületi és útberuházás kötelező tervezési alapelveként jelenik majd meg. Ez biztosítja, hogy a fenntartható vízgazdálkodás integrált része legyen minden új fejlesztésnek, és ne csak opcionális kiegészítőként funkcionáljon.
Az állami szabályozás változásával megnyílik a lehetőség az együttműködésre a főváros és a kormány között. Ez a szinergia elengedhetetlen ahhoz, hogy a klímaváltozás okozta aszályok ellenére is megőrizhető legyen a városi környezet, és Budapest egy ellenállóbb, élhetőbb várossá váljon.
A közös erőfeszítések célja, hogy a csapadékvíz ne csupán elfolyó, hanem értékes erőforrás legyen, amelyet a városi ökoszisztéma és a lakosság javára lehet fordítani. Ez a hosszú távú stratégia hozzájárul Budapest fenntartható fejlődéséhez és a jövő generációk számára is élhető környezet megteremtéséhez.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása