Az Országgyűlés csütörtökön megkezdte az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat általános vitáját. A Görög Márta igazságügyi miniszter által augusztus 17-én benyújtott törvénytervezet egyhetes társadalmi egyeztetés után került a parlament elé. A javaslat célja elsősorban uniós jogharmonizációs és alkotmányossági kötelezettségek teljesítése, azonban egy jelentős változást is tartalmaz.
Az új szabályozás hatályon kívül helyezi az Orbán-kormány által 2026. január 1-jétől bevezetni tervezett bírósági tárgyalások online nyilvánosságát biztosító rendelkezéseket. Az eredeti jogalkotói szándék a társadalmi kontroll erősítése, valamint a jogi oktatás és kutatás támogatása volt. A törvényjavaslat indoklása szerint azonban ezek a célok önmagukban nem igazolják egy olyan rendszer fenntartását, amely aránytalan kockázatot jelent az eljárások időszerűségére, a bizonyítás zavartalanságára, a személyes adatok védelmére és a bíróságok működésére nézve.
A Tisza-kormány álláspontja szerint az online közvetítés során olyan személyes adatok kerülhetnek nyilvánosságra, amelyek bár a tárgyalás részei, az interneten sokkal könnyebben rögzíthetők és terjeszthetők. Kiemelték, hogy a fizikai tárgyalótermi jelenlét és az online részvétel adatvédelmi szempontból eltérő kockázati szintet képvisel. Ezért a teljes szabályozás eltörlése mellett döntöttek, a felmerülő kockázatokra hivatkozva.
Az online nyilvánosság bevezetését az Orbán-kormány tavaly őszi igazságügyi reformcsomagjában szabályozta, az eljárások átláthatóságával és a törvényesség társadalmi ellenőrzésével indokolva. A 2025. évi XLIX. törvény tette volna lehetővé az online részvételt, a részletes technikai és eljárási szabályokat pedig egy miniszteri rendelet tartalmazta. A rendszer bevezetésekor csak a megfelelő technikával felszerelt tárgyalótermekben valósulhatott volna meg, és a nyilvánosság kizárásának általános szabályai érvényesek maradtak volna.
A bírák azonban nem fogadták kitörő lelkesedéssel a kezdeményezést. Az Országos Bírói Tanács (OBT) már április 11-én észrevételeket fogalmazott meg, elhibázottnak minősítve a polgári és büntetőeljárások online nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket. Az OBT szerint bár fontos a társadalom tájékoztatása, ez nem zavarhatja a bíróság munkáját, és egyensúlyt kell teremteni a tisztességes eljárás érdekében.
Az OBT aggályai között szerepelt, hogy az online nyilvánosság csorbítja a tárgyalás méltóságát és a bírói kontrollt a hallgatóság felett, "színházi előadássá" alakítva az eljárást. Pecsenye Csaba, az OBT elnöke által aláírt dokumentum szerint a bírák, ügyvédek, jogkereső felek, tanúk és szakértők "színházi szereplőkké" válnának. Különösen károsnak ítélték a büntetőeljárásokban, ahol az időszerűséget és a bizonyítás sikerét veszélyezteti, felülírva a társadalmi érdeket az eljárás eredményességéhez fűződően.
A korábbi szabályozás legfeljebb száz regisztrált nagykorú online hallgató részvételét engedélyezte, e-Azonosításhoz kötött regisztrációval és adatvédelmi nyilatkozattal. Az OBT azonban rámutatott, hogy ez nem zárja ki a visszaéléseket, mivel regisztrált személyekkel együtt ismeretlen, nem regisztrált személyek is részt vehetnek, súlyosan veszélyeztetve a bizonyítási folyamatot és az eljárás sikerét.
A bírósági tárgyalások online nyilvánosságának kérdése alapvető feszültséget hordoz az átláthatóság és a jogi eljárások integritása között. Az Orbán-kormány eredeti célja a társadalmi kontroll növelése és a jogi ismeretek terjesztése volt, ami a nyitottabb igazságszolgáltatás felé mutatott. Ezzel szemben a Tisza-kormány és az OBT által megfogalmazott aggályok a tisztességes eljárás, a bizonyítási folyamat zavartalansága és a személyes adatok védelmének prioritását hangsúlyozzák.
Az OBT részletesen kifejtett kritikája rávilágított azokra a gyakorlati problémákra, amelyek az online közvetítéssel járhatnak. A "színházi előadás" metafora jól érzékelteti azt a félelmet, hogy a tárgyalás komolysága és méltósága sérülhet, ha az online térben kontrollálatlanul terjed. Az adatvédelmi kockázatok kiemelése is jogos, hiszen az internetes rögzítés és terjesztés lehetősége valóban más szintű veszélyt jelent, mint a fizikai jelenlét korlátozottabb körülményei.
Tóth Judit és Márki Dávid tanulmánya is megerősítette, hogy bár a digitalizációs törekvések régóta jelen vannak, a technológiai infrastruktúra még nem áll készen a nagyszámú és biztonságos online részvétel garantálására. A Via Video Projekt keretében kialakított távmeghallgatási végpontok ugyan növelték a biztonságot, de nem elegendőek az országos lefedettséghez és a széles körű online nyilvánosság biztonságos kezeléséhez.
Az online nyilvánosság teljes eltörlése megszüntet egy olyan hozzáférési csatornát, amely potenciálisan növelhette volna a bírósági működés külső ellenőrizhetőségét. Az ellenzék kritikája szerint a Tisza-kormány nem kísérelt meg javítani a rendszeren, hanem azonnal az eltörlés mellett döntött. Különösen közérdekű ügyekben lenne fontos, hogy ne csak a közvetlenül érintett felek és néhány újságíró kísérhesse figyelemmel a tárgyalásokat, hanem szélesebb körű nyilvánosság is biztosított legyen.
A nagyobb hozzáférés növelné annak esélyét, hogy egy vitatható eljárási mozzanat, bírói döntés vagy bizonyítási helyzet több ember figyelmét felkeltse, ezzel erősítve az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat és az átláthatóságot. A Tisza-kormány döntése azonban azt mutatja, hogy a potenciális kockázatokat súlyosabbnak ítélték, mint a szélesebb körű nyilvánosság előnyeit. A vita arról, hogy az átláthatóság vagy a jogi eljárások integritása élvezzen-e elsőbbséget, továbbra is nyitott marad.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása