Az európai klubfutball idei selejtezősorozata lezárult, melynek eredményeként összesen 108 csapat jutott be a Bajnokok Ligája, az Európa-liga és a Konferencialiga ligaszakaszába 39 különböző országból. Ebben a mezőnyben Magyarországot kizárólag a Ferencváros képviseli az Európa-ligában, míg a magyar bajnokság több negatív statisztikában is kiemelkedően szerepelt. A hazai klubok közül egyedül a zöld-fehérek tudták sikerrel venni az akadályokat, ezzel sorozatban nyolcadik alkalommal kvalifikálva magukat a főtáblára.
A magyar bajnok Ferencváros veretlenül abszolválta mind a négy selejtezős párharcát, ezzel biztosítva helyét a második számú európai kupasorozatban. Ezzel szemben a magyar bajnokság többi csapata nem tudott hasonló sikereket elérni a 2026–2027-es selejtezősorozatban. A magyar bajnokság, amely az európai rangsorban a 18. helyen áll, három kedvezőtlen mutatóban is az élen zárt.
A negatív statisztikák közül kettő különösen figyelemre méltó: az NB I-en kívül az első 29 ország bajnokcsapata mind bejutott valamelyik főtáblára, továbbá az első 38 ország bajnokcsapata legalább a Konferencialiga play-off köréig eljutott. Ezek az adatok rávilágítanak a magyar bajnokság és különösen a bajnokcsapat Győr gyenge szereplésére, amely mindössze egyetlen párharcot tudott megnyerni, majd az izlandi és a lett bajnokkal szemben is alulmaradt, így már a Konferencialiga harmadik körében búcsúzott a nemzetközi küzdelmektől.
Az európai kupák főtábláján a legtöbb csapatot idén is az angol bajnokság delegálja, szám szerint kilencet. Őket a spanyolok követik nyolc együttessel, míg az olasz, német és francia ligákból hét-hét klub kvalifikálta magát. A Bajnokok Ligája mezőnyében az angolok és a spanyolok holtversenyben vezetnek öt-öt csapattal, míg az olaszok és a németek négy-négy, a franciák pedig három képviselővel szerepelnek a legrangosabb sorozatban.
Érdekes módon a kisebb nemzetek közül a törökök és a norvégok teljesítettek kiemelkedően. Mindkét országból két-két csapat, a Galatasaray és a Fenerbahce Törökországból, valamint a Bodö/Glimt és a Viking Norvégiából, jutott be a Bajnokok Ligájába. A törökök számára ez 2007 óta, a norvégoknak pedig 1999 óta először fordult elő, hogy egynél több klubjuk szerepelhet a BL főtábláján. A norvég csapatok sikeréhez hozzájárult a hazai játékosok magas aránya is, hiszen a Bodö/Glimt tavalyi BL-menetelése során kilenc, a Viking idei selejtezőjében pedig nyolc norvég játékos volt a kezdőcsapatban.
A magyar labdarúgás európai szereplése rávilágít a liga versenyképességének hiányosságaira, különösen a Ferencvároson kívüli klubok esetében. Míg a Fradi stabilan képviselteti magát a nemzetközi porondon, a többi magyar csapat korai búcsúja és a bajnokság negatív mutatói aggodalomra adnak okot. Ez a helyzet jelentősen befolyásolja a magyar klubfutball európai koefficiensét és a jövőbeni indulási lehetőségeket.
Más nemzetek példája is megmutatja, hogy a kisebb ligák is képesek jelentős eredményeket elérni. A dánok például négy csapattal vágtak neki a selejtezőknek, és mind a négy klub bejutott a Konferencialiga főtáblájára, ami a magyar eredményekkel ellentétes tendenciát mutat. Sőt, Andorra történelmi sikert könyvelhetett el, amikor az Inter Club lett az első andorrai csapat, amelyik főtáblára jutott, szintén a Konferencialigában. Ez a tény különösen figyelemre méltó, tekintettel Andorra mindössze 90 ezer fős lakosságára.
A nemzetközi kupaküzdelmek főtáblás mérkőzései szeptember 8-án veszik kezdetüket, ahol a Ferencváros egyedüli magyar képviselőként áll majd helyt. A magyar labdarúgás számára a jövőbeni célkitűzés az kell, hogy legyen, hogy ne csak egy, hanem több klub is rendszeresen eljusson a nemzetközi kupák főtáblájára. A mostani szezon eredményei egyértelműen jelzik, hogy a magyar bajnokságnak jelentős fejlődésre van szüksége ahhoz, hogy felzárkózzon az európai középmezőnyhöz.
A Ferencváros sikere dacára a többi magyar klub gyenge teljesítménye hosszú távon hátrányosan befolyásolhatja a magyar bajnokság nemzetközi megítélését és a jövőbeli indulási helyeit. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hazai játékosok beépítése, mint a norvég példa is mutatja, hozzájárulhat a nemzetközi sikerekhez. A magyar kluboknak stratégiai fejlesztésekre és a fiatal tehetségek felkutatására kell fókuszálniuk, hogy a jövőben ne csak egy csapat képviselje Magyarországot Európában.
📰 Forrás: Index — Eredeti cikk elolvasása