Az állam a közelmúltban jelentős lépést tett az egészségügyi szektor átláthatóságának növelése és a közpénzek hatékonyabb felhasználása érdekében. Ennek keretében az egészségügyi miniszter bejelentette a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvány megszüntetését. Hegedűs Zsolt a hivatalos Facebook-oldalán tette közzé a döntést, mely szerint az alapítvány működésének kézzelfogható eredményei "finoman szólva sem álltak arányban a ráfordított közpénzzel".
Az alapítvány létrehozásáról szóló kormányzati döntés 2019-ben született meg, és az akadémia 2020-tól kezdte meg tényleges működését. Vezetését Kásler Miklós, az akkori emberi erőforrások minisztere látta el. A szervezet jelentős költségvetési támogatásban részesült, összesen 2,25 milliárd forintot kapott az államtól a működése finanszírozására. Az akadémia hivatalos honlapján olvasható bemutatkozásában azt fogalmazták meg, hogy fő küldetésük a kelet-közép-európai országok különböző nemzeti rákellenes tevékenységeinek összehangolása. Ez a küldetés magában foglalta a daganatos betegségek korai felismerését, a diagnosztika fejlesztését, a kezelési módszerek korszerűsítését, a rákkutatást és az oktatást.
A miniszter kritikájának középpontjában az alapítvány tevékenységének hatékonysága állt. Bár az alapító okiratban szereplő célok – mint a daganatos betegségek megelőzése és a betegek eredményesebb gyógyítása – rendkívül fontosak, Hegedűs Zsolt szerint ezek elérésében az alapítvány nem tudott felmutatni megfelelő eredményeket a jelentős anyagi ráfordítások ellenére. Különösen nagy visszhangot váltott ki az a tény, hogy az alapítvány egy budai ingatlant vásárolt és újított fel. Ez a Budapest egyik legelegánsabb részén, a hegyvidéki Diana utcában található villa mintegy egymilliárd forintért került az alapítvány tulajdonába. Ez az ingatlanvásárlás jelentős összegű közpénzt emésztett fel, ami a miniszter szerint nem a legmegfelelőbb módon hasznosult.
Hegedűs Zsolt nyilatkozatában élesen bírálta azokat a szervezeteket, amelyeket "közpénzkifolyató kamuszervezeteknek" nevezett, és amelyek "a magyar egészségügyi büdzsét megcsapoló ingatlanbizniszekbe" bonyolódnak. A miniszter egyértelművé tette, hogy a kormányzat elkötelezett amellett, hogy a közpénzeket kizárólag olyan célokra fordítsa, amelyek valóban a közérdeket és a magyar állampolgárok egészségét szolgálják. Ezért a megszüntetett alapítványra szánt vagy felhasznált összegeket mostantól sokkal direktebben és átláthatóbban kívánják allokálni az egészségügyi rendszer fejlesztésére.
A miniszter részletezte, hogy a felszabaduló forrásokat konkrétan a szakdolgozók béremelésére, a kórházak infrastrukturális fejlesztésére, a betegutak átláthatóvá tételére, valamint a népegészségügyi programok újjáépítésére fordítják. Ezek a területek kiemelt fontosságúak a magyar egészségügy modernizálásában és a lakosság egészségi állapotának javításában. A döntés illeszkedik abba a szélesebb körű kormányzati stratégiába, amelynek célja a korábbi időszakban létrehozott, nem hatékonyan működő szervezetek felülvizsgálata és szükség esetén megszüntetése, a közpénzekkel való felelős gazdálkodás jegyében.
A budai Diana utcai ingatlan sorsa sem marad rendezetlen. Az egészségügyi miniszter megerősítette, hogy az épület nem marad kihasználatlanul, hanem olyan célra fogják hasznosítani, amely "valóban a közérdeket szolgálja". Az ingatlan jövőbeli, pontos hasznosítási formájáról a szükséges szakmai és jogi szempontok alapos mérlegelése után fognak dönteni. Ez a folyamat biztosítja, hogy a korábban közpénzből megszerzett ingatlan a lehető legátláthatóbban és leghatékonyabban szolgálja majd a magyar társadalom érdekeit, hozzájárulva az egészségügyi ellátás színvonalának emeléséhez vagy más, közhasznú célok megvalósításához.
📰 Forrás: 444 — Eredeti cikk elolvasása