A közösségi média felületén éles vita bontakozott ki Molnár Áron színész, aki noÁr művésznéven ismert, valamint Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke között. A konfliktus a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetőinek kinevezése kapcsán robbant ki, miután Molnár Áron nyilvánosan bírálta a Tisza Párt által hozott döntéseket és Magyar Péter ezzel kapcsolatos álláspontját.
Molnár Áron kritikájának középpontjában több konkrét kifogás állt. Elsősorban Unger Anna Róza kinevezését vette célba, különösen azt követően, hogy az új vezető egy nyilatkozatában akár hatéves időtartamot is említett a vádemelések megindítására vonatkozóan. NoÁr álláspontja szerint ez az időkeret túlzottan hosszú, mivel számos korrupciós ügyben már most is rendelkezésre állnak a szükséges bizonyítékok, így a folyamat felgyorsítása lenne indokolt. Másrészt a színész érthetetlennek tartotta, hogy a Tisza Párt miért nem Ligeti Miklós személyét választotta az NVVH élére, akit sokan alkalmasabbnak tartottak volna a feladatra.
A színész továbbá azt is számonkérte a pártvezetésen, hogy miért nem mutatnak nagyobb elszántságot és radikalizmust a politikai változások terén. Kiemelte a legfőbb ügyész leváltásának, a bíróságok függetlenségének helyreállításának, valamint a Fideszhez köthető, kulcsfontosságú pozíciókat betöltő vezetők lecserélésének fontosságát. Molnár Áron szerint a jelenlegi, óvatosabb megközelítés nem elegendő a valódi, rendszerszintű változások eléréséhez, és a választók ennél határozottabb fellépést várnak el.
Magyar Péter nem hagyta szó nélkül a Molnár Áron által megfogalmazott kritikát, és személyesen, kommentben reagált a színész bejegyzésére. Válaszában kérdéseket tett fel, amelyek a vita szakmaiságát, a legfőbb ügyész leváltásának jogi és politikai aspektusait, valamint a köztársasági elnök szerepét firtatták az új ügyész jelölésében. Konkrétan rákérdezett: „Szakmaibb? Le kell váltani a legfőbb ügyészt? nem baj, hogy lemondott? Nem baj, hogy a köztársasági elnök jelöl újat?”. Ezzel a kérdéssorral próbálta megválaszolni vagy legalábbis árnyalni a Molnár Áron által felvetett aggályokat.
A párbeszéd gyorsan elmérgesedett, és a kommentelők is aktívan bekapcsolódtak a nyilvános vitába. Számos hozzászóló Molnár Áron mellé állt, és kritikusan viszonyult Magyar Péter megnyilvánulásaihoz és a Tisza Párt döntéseihez. Egyik kommentelő például azt vetette fel, hogy Magyar Péter egyenesen tart Ligeti Miklóstól, sugallva ezzel, hogy személyes okok állhatnak a háttérben. Mások magyarázatot követeltek Magyar Pétertől arra vonatkozóan, hogy miért nem támogatta Ligeti Miklós kinevezését, és mi a konkrét problémája vele.
A kommentek között megjelent olyan vélemény is, amely Magyar Péter kommunikációs stílusát kifogásolta. Egy felháborodott hozzászóló dühösen fogalmazott, mondván: „A baj az ilyen stílusban feltett kérdéseddel van”, utalva a pártvezető kommentjének hangnemére. Mások a helyzet „bűzleni kezdését” említették, és jelezték, hogy a választók türelme hamarosan elfogyhat, amennyiben nem látnak konkrét és határozott lépéseket. Többen is eredményeket követeltek a Tisza Párttól, hangsúlyozva, hogy a választók nem csupán ígéreteket, hanem kézzelfogható változásokat várnak el.
A közösségi média felületén zajló, heves vita rávilágít a Tisza Párton belüli, illetve a támogatói körön belüli feszültségekre és az eltérő elvárásokra. Különösen a korrupcióellenes fellépés hatékonysága és a politikai változások üteme kapcsán merülnek fel aggályok. A Molnár Áron és Magyar Péter közötti nyilvános szóváltás, valamint a kommentelők erős reakciói azt mutatják, hogy a pártnak és vezetőjének komolyan számolnia kell a támogatói bázis kritikus hangjaival és az általuk megfogalmazott, egyre határozottabb elvárásokkal.