Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) újonnan megválasztott vezetője a Telexnek adott interjújában részletesen beszélt a hivatal előtt álló feladatokról és kihívásokról. Kiemelte, hogy bár a közvélemény az elszámoltatást és a gyors eredményeket várja, a hivatal működésének megkezdése előtt még számos szervezeti és személyi kérdést kell rendezni. Az NVVH elsődleges célja az eltűnt közvagyon felkutatása, amelynek becsült értéke Unger Anna szerint 20 és 60 ezer milliárd forint között mozog.
Unger Annát a tiszás többségű parlament választotta meg az NVVH elnökévé pénteken, 137 igen, 7 nem és 1 tartózkodás mellett. Jelölését az igazságügyi bizottság terjesztette elő, miután meghallgatta a jelölteket. A bizottsági ülésen Melléthei-Barna, a Tisza Párt képviselője volt az egyetlen, aki nemmel szavazott Unger jelölésére, indoklása szerint jogász végzettségű elnököt szeretett volna a hivatal élére. Unger Anna politológus végzettségű, és az interjúban kitért arra a kritikára, miszerint nem jogász vezeti a hivatalt, kijelentve, hogy a joghoz nem "hülye", és politológusként számos jogi tárgyat hallgatott.
Az NVVH feladatát Unger Anna az eltűnt közvagyon felkutatásában határozta meg, amelynek nagyságát 20 és 60 ezer milliárd forint közé becsülik. Az elnök optimistán nyilatkozott a vizsgálatok megkezdéséről, reményei szerint már az év végéig elindulhatnak az első eljárások. Ugyanakkor hozzátette, hogy a teljes eltűnt összeg feltárására csak a hivatal működésének hatodik éve végére számít. Unger Anna hangsúlyozta, hogy nincs konkrét eredményességi kritérium, bármennyi visszaszerzett vagyonnal elégedett lenne a hivatal. Az elsődleges cél a vagyon eltűnésének feltárása, majd ezt követően a lehető legtöbb visszaszerzése.
Az NVVH elnökének megválasztását megelőzően és azt követően is felmerültek kérdések Unger Anna szakmai hátterével kapcsolatban, különösen a jogi végzettség hiánya miatt. A Tisza Párt jogi szakértője, Melléthei-Barna is ezen okból szavazott nemmel a jelölésére. Unger Anna azonban megvédte képességeit, utalva politológusi tanulmányaira, amelyek során széleskörű jogi ismereteket szerzett. Ez a vita rávilágít a hivatal jogi és politikai érzékenységére, valamint a vezetővel szembeni elvárások sokféleségére.
Az interjúban szóba került Unger Anna korábbi, "Felcsúti Számvevőszék" kifejezésének használata is. Ezzel a megfogalmazással arra utalt, hogy egy szűk, jól körülhatárolható kör döntött az 500 milliárd forint feletti állami beruházások sorsáról. Unger Anna szerint Orbán Viktor is több alkalommal utalt hasonló mechanizmusokra, és az elmúlt évek oknyomozó újságírói munkája is megalapozottá teszi az ilyen típusú döntéshozatali folyamatok feltételezését. Azonban az NVVH elnöke óvatosan fogalmazott a konkrét nevek említésével kapcsolatban. Kijelentette, hogy törvényt sértene, ha emlékei és olvasmányélményei alapján nevezne meg személyeket, ehelyett "bizonyítékok és eljárások" alapján fognak vizsgálódni. Ez a megközelítés a hivatal jogállamisági elkötelezettségét és a megalapozott eljárások fontosságát hangsúlyozza.
Az NVVH létrehozása és Unger Anna kinevezése jelentős lépésnek számít a közvagyonnal való elszámoltatás területén. A becsült 20-60 ezer milliárd forintos eltűnt vagyon hatalmas összeget képvisel, amelynek akár csak egy részének visszaszerzése is jelentős hatással lehetne az ország gazdasági helyzetére és a közbizalomra. A hivatal feladata nem csupán a vagyon felkutatása, hanem annak visszaszerzése is, ami komplex jogi és gazdasági kihívásokat rejt magában. A nyilvánosság részéről nagy az elvárás a korrupció elleni fellépésre és az elszámoltatásra, amit Unger Anna is elismert, utalva a "bilincsek kattanására" és a "zörgő rácsokra" vonatkozó várakozásokra.
Az elnök azon kijelentése, miszerint nincs eredményességi kritérium, és bármennyi visszaszerzett vagyonnal elégedett lenne, rávilágít a feladat komplexitására és a realitásokra. Ez nem azt jelenti, hogy a hivatal nem törekszik a maximálisra, hanem inkább azt, hogy a folyamat hosszú és nehézkes lehet, és minden egyes visszaszerzett forint értéket képvisel. A hatéves időtáv a teljes feltárásra szintén jelzi a munka mélységét és a szükséges erőforrások nagyságát. A hivatal működésének elsődleges célja a transzparencia növelése és a közpénzekkel való felelősségteljesebb gazdálkodás elősegítése, még akkor is, ha a teljes visszaszerzés hosszú távú cél.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal előtt álló legközelebbi feladatok közé tartozik a szervezet teljes felállítása és a szükséges személyi állomány, így három elnökhelyettes megválasztása. Ezek a lépések alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a hivatal megkezdhesse érdemi munkáját és elindíthassa a vizsgálatokat az év végéig. Unger Anna óvatos megközelítése a konkrét személyek megnevezésével kapcsolatban, miszerint csak "bizonyítékok és eljárások" alapján fognak eljárni, egyrészt a jogállamiság tiszteletben tartását, másrészt a politikai érzékenységet tükrözi.
A hivatal hosszú távú sikerét nagyban befolyásolja majd, hogy mennyire tud hatékonyan fellépni a feltételezett közvagyon-eltűnések ügyében, és mennyire képes a jogi keretek között maradva, megalapozott bizonyítékokkal alátámasztott eljárásokat lefolytatni. A közvélemény és a politikai szereplők figyelme folyamatosan a hivatal működésén lesz, különösen a hatéves időtáv végén, amikorra a teljes eltűnt vagyon feltárását ígérik. Az NVVH tevékenysége jelentős mértékben hozzájárulhat a magyar közpénzügyek átláthatóságának és elszámoltathatóságának javításához, amennyiben sikerül hatékonyan és pártatlanul működnie.
📰 Forrás: HVG — Eredeti cikk elolvasása