A Fővárosi Törvényszék pénteken hozott döntésében megszüntette egy brit állampolgárságú férfi őrizetét, és elrendelte azonnali szabadlábra helyezését. A bíróság indoklása szerint a férfi kiadatásának megtagadása a kettős büntethetőség elvének hiányán alapult. Ez az elv alapvető fontosságú a nemzetközi kiadatási ügyekben, és azt jelenti, hogy egy személy csak akkor adható ki egy másik államnak büntetőeljárás lefolytatása céljából, ha az általa elkövetett cselekmény mindkét érintett ország jogrendszere szerint bűncselekménynek minősül. Az Amerikai Egyesült Államok által kibocsátott nemzetközi elfogatóparancs ellenére a magyar bíróság úgy ítélte meg, hogy az ügyben nem teljesültek a kiadatás jogi feltételei.
Az Amerikai Egyesült Államokbeli Utah állam törvényszéke bocsátott ki nemzetközi elfogatóparancsot a brit férfi ellen. A vád szerint kényszerítést és rábírást követett el jogellenes szexuális tevékenységre, és e bűncselekmény miatt kívánták ellene büntetőeljárást lefolytatni az Egyesült Államokban. A rendelkezésre álló adatok alapján az eset még 2003-ban történt, amikor a brit férfi e-mailen keresztül tartott kapcsolatot egy nővel. A férfi úgy hitte, hogy egy 13 éves lánnyal kommunikál, és szexuális kapcsolat létesítése céljából találkozót beszélt meg vele.
Mint később kiderült, a nő, akivel a terhelt kommunikált és találkozót szervezett, valójában egy titkos műveletet végző rendőrtiszt volt. A megszervezett találkozón a rendőrök elfogták és letartóztatták a brit állampolgárságú férfit. Az amerikai jogrendszerben a tárgyalásig szabadlábra helyezték, azonban a terhelt 2004 szeptemberében elhagyta az Egyesült Államokat, és Angliába távozott, ezzel elkerülve az ellene indított büntetőeljárást.
A Fővárosi Törvényszék felidézte a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya közötti, 1997-es kiadatási törvény vonatkozó rendelkezéseit. E jogszabály értelmében egy Magyarországon tartózkodó személy csak akkor adható ki egy külföldi állam megkeresésére büntetőeljárás lefolytatása céljából, ha az a cselekmény, amely miatt a kiadatását kérik, mind a magyar, mind a megkereső állam törvényei szerint legalább egy évet meghaladó szabadságvesztéssel vagy ennél súlyosabb büntetéssel büntetendő. Ez a kitétel a kettős büntethetőség elvének jogszabályi alapja.
A bíróság hangsúlyozta, hogy bár a brit férfi cselekménye a magyar jog szerint elméletileg minősülhetne megrontás bűntetteként, ez csak akkor állna fenn, ha a sértett valóban gyermekkorú lett volna. Jelen ügyben azonban nem volt gyermekkorú sértett, mivel a kommunikációban részt vevő és a találkozón megjelent személy egy felnőtt, titkos műveletet végző rendőrtiszt volt. Ebből kifolyólag a nemzetközi elfogatóparancsban leírt cselekmény a magyar jog szerint nem minősül bűncselekménynek. Ez az oka annak, hogy a kettős büntethetőség elve nem teljesült, és a kiadatás jogi akadályba ütközött.
Fontos megjegyezni, hogy a Fővárosi Törvényszék kiadatást megtagadó végzése még nem vált véglegessé. Az ügy másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik, ahol felülvizsgálják az elsőfokú döntést, és további jogi eljárások várhatók az ügyben.
📰 Forrás: Magyar Hírlap — Eredeti cikk elolvasása