Olaszország mezőgazdasági szektora egyre súlyosabb kihívásokkal néz szembe az éghajlatváltozás következtében. Az elmúlt években tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségek jelentős károkat okoztak a gazdaságoknak, azonban a termelők kockázatészlelése sok esetben nem tükrözi a valós fenyegetettség mértékét. Ez a jelenség egyfajta veszélyes illúzióban tartja az agrárium szereplőit, ami hosszú távon komoly következményekkel járhat az ország élelmiszer-termelésére és gazdaságára nézve.
Az Agrárszektor által idézett adatok szerint a 2023 és 2025 közötti hároméves időszakban az olasz mezőgazdasági üzemek több mint kétharmadát, pontosabban 67,6 százalékát érte legalább egy természeti eredetű káresemény. Ez a statisztika önmagában is rávilágít a klímaváltozás pusztító hatására, amely nem csupán elméleti fenyegetés, hanem már a mindennapi gazdálkodás részévé vált. A gazdaságok jelentős része kénytelen volt szembesülni az időjárás okozta veszteségekkel, legyen szó terméskiesésről, infrastruktúra-károkról vagy egyéb, a termelést akadályozó tényezőkről.
Bár a mezőgazdasági szereplők egyre inkább tisztában vannak az időjárási szélsőségek gyakoriságával és intenzitásával, a kockázatok megítélése nem mindig áll arányban a tényleges helyzettel. Egy friss felmérés részletesen bemutatja ezt az eltérést a gazdálkodók szubjektív érzékelése és az objektív valóság között. A kutatás eredményei szerint a gazdaságvezetők 51 százaléka aggódik a jégesővel és heves viharokkal járó csapadék miatt. Közülük 25,9 százalék úgy véli, hogy ez a kockázat egyértelműen megnövekedett az elmúlt években, ami a klímaváltozás közvetlen következménye.
Az árvizekkel kapcsolatos aggodalmak is jelentősek, a megkérdezettek 32,4 százaléka érzi magát érintettnek ezen a téren. Azonban az árvízi kockázat növekedését már jóval kevesebben, mindössze 16,5 százalékuk gondolja úgy, hogy a veszély fokozódott. Ez a különbség különösen figyelemre méltó, hiszen az árvizek romboló ereje és a klímaváltozással összefüggő gyakoribb előfordulása valós fenyegetést jelent számos régióban. A gazdák egy része tehát felismeri az árvizek jelenlétét, de nem feltétlenül érzékeli a mögötte meghúzódó, fokozódó trendet.
További aggodalomra ad okot a fagykárok és a földcsuszamlások kockázata. A vállalkozások mintegy 30 százalékát aggasztják a fagykárok, amelyek különösen a kora tavaszi vagy késő őszi időszakban okozhatnak visszafordíthatatlan károkat a terményekben. A földcsuszamlások, amelyek gyakran a heves esőzések és a talajerózió következményei, az olasz gazdaságok nagyjából 24 százalékát érintik. Ezek a jelenségek nemcsak a termőföldet, hanem az infrastruktúrát, például az utakat és az épületeket is veszélyeztethetik, jelentős anyagi károkat okozva.
Összességében elmondható, hogy az olasz mezőgazdaság egy olyan időszakot él át, ahol a természeti csapások egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak. Bár a gazdálkodók bizonyos mértékig tudatában vannak ezeknek a veszélyeknek, a kockázatok teljes körű és valósághű felmérése még várat magára. Az alulbecsült fenyegetettség gátolhatja a megfelelő alkalmazkodási stratégiák kidolgozását és bevezetését, ami hosszú távon súlyosbíthatja a klímaváltozás negatív hatásait az olasz agráriumban. Az objektív adatok és a szubjektív kockázatészlelés közötti szakadék áthidalása kulcsfontosságú lenne a jövőbeni fenntartható gazdálkodás szempontjából.
Forrás: Portfolio.hu
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása