A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) elnöke, Unger Anna a Telexnek adott interjújában részletesen beszélt a frissen felálló szervezet működéséről és a közpénzekkel való visszaélések elleni küzdelemről. A hivatal elsődleges célja, hogy hatéves mandátuma alatt feltárja és beazonosítsa azokat a visszaéléseket, amelyek a közvagyon károsodásához vezettek. Ezen túlmenően az NVVH feladata lesz a gyanúba keveredett vagyonelemek bebiztosítása, valamint vádemelési javaslatok előterjesztése. Unger Anna kiemelte, hogy a végső döntés arról, hogy az érintett pénzeszközök visszakerülnek-e a közhöz, a bíróságok kezében van. Ez a jogi mechanizmus magyarázza, hogy egyes eljárások a hatéves mandátumnál is hosszabb időt, akár több évet is igénybe vehetnek, ami jelentős türelmet és kitartást igényel a folyamat során.
Az ellopott közvagyon mértékét illetően Unger Anna elnök egy rendkívül széles skálát jelölt meg, amely valahol 20 és 60 ezer milliárd forint között mozoghat. Ez a becslés önmagában is rávilágít a probléma rendszerszintű jellegére és a hivatal előtt álló feladat hatalmas volumenére. Az elnök egyértelműen kijelentette, hogy hatéves mandátuma alatt elkötelezett amellett, hogy a vagyonvesztés teljes körűen felderítésre kerüljön, és amennyire csak lehetséges, az ellopott közvagyonból visszaszerezhető részeket bebiztosítsák. Hangsúlyozta továbbá, hogy a hatéves időkeret nem jelent szabad kezet a visszaélések folytatására; éppen ellenkezőleg, a vizsgálatok a lehető leghamarabb megkezdődnek, hogy minél hamarabb eredményeket érjenek el.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal a tervek szerint már idén elindítja az első konkrét vizsgálatát. Ennek sikeres megkezdéséhez azonban alapvető fontosságú a megfelelő módszertan, a stabil törvényi keret és a korszerű technikai háttér megteremtése. Unger Anna ismertette, hogy a hivatal proaktívan, hivatalból fogja vizsgálni azokat a gazdasági társaságokat, amelyek nettó árbevételének legalább 75%-a közbeszerzési eljárásokból származik. Ez a specifikus kritérium egyértelműen kijelöli a hivatal fókuszát, és a közbeszerzési rendszerben esetlegesen előforduló korrupciós kockázatokra és visszaélésekre koncentrál. Az elnök személyes küldetésének tekinti a hivatal hatékony működésének elindítását és stabilizálását.
A jogállamiság elvének tiszteletben tartása alapvető fontosságú az NVVH működésében. Unger Anna ennek megfelelően hangsúlyozta, hogy nem fog konkrét magánszemélyeket vagy vállalatokat megnevezni, amelyek ellen vizsgálat indulhat. Szemléletes példával illusztrálta álláspontját: „A jogállami megoldás nem az, hogy én most pofára odamegyek, átmegyek Felcsútra és azt mondom, hogy Mészáros Lőrinc jöjjön velem”. Ez a nyilatkozat egyértelműen jelzi a hivatal elkötelezettségét a pártatlan, objektív és a jogszabályoknak megfelelő eljárások mellett, kizárva a politikai indíttatású vagy személyes alapú beavatkozásokat. A cél a rendszerszintű problémák feltárása és a jogi keretek között történő orvoslása, ezzel is erősítve a hivatal függetlenségét és hitelességét.
A vagyonvisszaszerzési folyamat időbeli aspektusait illetően Unger Anna más országok tapasztalataira hivatkozott, amelyek szerint a bűncselekmények és az elkövetők feltárása jellemzően 2-3 évet vehet igénybe. A vagyon tényleges visszaszerzése azonban ennél jóval összetettebb és hosszadalmasabb, aprólékosabb folyamat. Ez a különbség rávilágít arra, hogy a bűnügyi felderítés és a jogi úton történő vagyonvisszaszerzés két különálló, de egymásra épülő szakaszból áll. A hosszas jogi procedúrák, a nemzetközi együttműködés szükségessége és a vagyon elrejtésének kifinomult módszerei mind hozzájárulnak a visszaszerzési szakasz elhúzódásához. Az elnök nem adott konkrét választ arra a kérdésre, hogy az ellopott közvagyon mekkora hányadát lehet reálisan visszaszerezni. Ez a nyitott kérdés is rávilágít a feladat komplexitására és a teljes körű siker bizonytalanságára, ugyanakkor a hivatal elkötelezettsége a maximális visszaszerzésre irányul, a jogállamiság keretein belül.
📰 Forrás: Portfolio.hu — Eredeti cikk elolvasása